Magad - ha az állam késik

Ahogy már néhány hete megírtuk, Kiss Imre Attila örkényi fogorvos esetében a szabály nem hozott túl sok jót. 1993-ban kárpótlási árverésen szerzett földjét birtokba vette ugyan, bérbe is adta, mégsem lett az övé, mert bár a földhivatalt értesítették arról, hogy tulajdonjogot szerzett, ott azonban ezt elfelejtették bejegyezni. 1997-ben aztán a Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatal mint a szövetkezet használatában lévő szabad területet földhözjuttatás címén hatósági határozattal odaadta másnak. A jogilag jobban kiművelt új földbirtokos nem volt rest a földhivatal nyakára járni, míg a tulajdonjogot be nem jegyezték. Kiss Imre Attila meg csodálkozott, hogy ki ültetett erdőt a területre. Csakhogy akkor már 2000-et írt a naptár.Hosszas jogi hercehurca kezdődött, melynek rögtön az elején a földhivatal beismerte, hogy elrontotta a dolgot, valóban megvannak a papírok, be kellett volna jegyezni, de valahogy elfelejtődött. Más kérdés, hogy az 1997-ben bejegyzett tulajdonjoggal szemben, amit ráadásul hatósági határozattal szereztek, nem tehetnek semmit, szíveskedjenek a bírósághoz fordulni. A bíróság azt mondta, hogy ez ingatlan-nyilvántartási kérdés.

{p} Vissza a feladónak. A földhivatal megkötötte magát. Végül mégiscsak a bíróságra került a dolog, ahol a két alperes a Földművelésügyi Hivatal és az új tulajdonos lett. A Földművelésügyi Hivatal azért lett peres fél, mert a más által már megvett földet adta hatósági határozattal tulajdonba. Képviselői úgy vélekedtek, hogy mindegy, mi lesz, az új tulajdonos viszont azt mondta, hogy az övé a föld, és nem adja. Neki adott első fokon igazat a bíróság. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis földön, házon a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik - egy-két ritka kivételtől eltekintve. Tehát nem akkor, amikor a pénzt odaadja érte az ember, vagy amikor beleveti a gabonát - attól a pillanattól fogva létezik a tulajdonjog, mikor azt az illetékes a nagykönyvbe beleírta. És ha elfelejtette, akkor nincs tulajdonjog, nem is volt soha.A másodfokú bíróság ezt annyival fejelte meg, hogy kijelentette: az árverésen Kiss Imre Attila nem tulajdonjogot szerzett, hanem vételi jogot. Azaz övé lett volna az ingatlan, ha megteremti az önálló ingatlanként való bejegyzés feltételeit, kiméreti, és utána neki a földhivatal birtokba adja azt. Ugyanakkor a fogorvos jól tudta, meddig az övé a föld, a többi árverező is jól tudta, melyik tábla kié, ráadásul az árverésen arról volt szó, hogy - kárpótlási eljárás lévén - minden költséget az állam áll, illetve minden munkát elvégez, nekik meg szól, ha kész van.

{p} Csakhogy ezt az "állam" elfelejtette, Kiss Imre Attila meg nem nézett utána. A mostani helyzetben az örkényi fogorvos nem kapja vissza nagyszülei földjét. Nincs is bíróság Magyarországon, amely ezt az új tulajdonostól elvenné, hiszen az ingatlan-adásvétel összeomlana, ha nem tartanánk magunkat a nyilvántartáshoz. Egy lehetőség maradt: közigazgatási határozat elmulasztásával okozott kárért elverni a port a földhivatalon - vagyis az államon -, amely ugyan bocsánatot kért már, de nem biztos, hogy a többéves pereskedés költségeit plusz a föld értékét is meg akarja fizetni. Azt is tudja már Kiss Imre Attila, hogy erre a munkára nem kap ügyvédet a megyében, saját magát kell majd képviselnie. Azt ugyanis minden gyakorlatias jogász tudja, hogy ebben a szakmában elsősorban a földhivatallal muszáj jóban lenni.