Növényvédelem

A tojások lerakását követően hét-tíz nappal várható a lárvakelés. Mivel az első nemzedék nőstényei tojásaik döntő többségét a levelek fonákjára helyezik, a kikelő lárvának viszonylag hosszú utat kell megtennie, mielőtt a termésbe berághat. A kártétel ebben az időszakban a lárvák elleni rovarölő szeres permetezéssel megelőzhető. Az almamolylárvák elleni védelemre eredményesen használható a Dimilin 25 WP 0,05 százalékos vagy a Match 50 EC 0,1 százalékos töménységben. Az ugyancsak környezetbarát Bactucid P 0,08 százalékos töménységben hatékony az almamoly lárvái ellen. Ezek a növényvédő szerek nemcsak az almamoly, hanem az egyéb molykártevők (például az almailonca, a lombosfa-fehérmoly, az almalevél-aknázómoly, az almalevél-sátorosmoly) ellen is hatásosak.

{p} Amennyiben a kaliforniai pajzstetű károsítása várható, és a tél végi, lemosó permetezést a kártevő ellen elmulasztottuk, az almamoly ellen  az Insegar vagy a Zolone 35 EC használata célszerű, mert ezek a készítmények a pajzstetű június közepén rajzó lárvái ellen is hatásosak.Az almának általánosan elterjedt kártevői a levéltetvek. A levéltetvek különösen a gyorsan növekedő, fiatal hajtásokon, illetve az erőteljes vízhajtásokon, sarjhajtásokon telepednek meg. A levéltetű-kolóniák kialakulása után nagyszámú élő egyedet, illetve levedlett, fehér lárvabőrt figyelhetünk meg a károsított növényi részeken. Rendkívül gyorsan szaporodnak, hiszen valamennyi egyed nőstény, amelyek megtermékenyítés nélkül képesek utódoknak életet adni. Éppen ezért nem szabad megvárni a népesebb telepek kialakulását, már május elejétől védekezni kell ellenük. A permetezéseket meg kell ismételni, mert később betelepülő szárnyas egyedeik újabb telepeket hozhatnak létre. A védekezésre használhatunk szelektív, kizárólag a levéltetveket elpusztító rovarölő szereket, például a Pirimort vagy az Aztec 140 EW-t, illetve az almamoly és a kaliforniai pajzstetű lárvái ellen is hatékony Zolone 35 EC-t.Az alma egyik legjelentősebb betegsége a lisztharmat.

{p} Mivel a kórokozó gomba micéliuma (gombafonala) telel át a fertőzött rügyek belsejében, a külső rügypikkelyek alatt, a lisztharmat ellen végrehajtott tél végi lemosó permetezés hatástalan. Az elsődlegesen fertőzött növényi részeken fejlődő konídiumok (ivartalan szaporítóképletek) okozzák a másodlagos fertőzést. A konídiumok légmozgással terjednek, majd növényi részekre kerülve kicsíráznak, és gombafonalakat fejlesztenek a növényi rész felszínén. A gombafonalak finom, szürkésfehér bevonatot alkotnak, mintha csak liszttel hintették volna be a növényt. Az elsődlegesen fertőzött leveleken is megfigyelhető ez a fehéres bevonat, de a kórkép a levelek torzulásával egészül ki. A kórokozó gombafonalai a még nem záródott rügyekbe húzódnak be, megfertőzik őket. Ezek a fertőzött rügyek lesznek a következő évben a betegség forrásai. A védekezést már a virágzás előtt el kell kezdeni kontakt gombaölő szerekkel, majd a virágok bimbós állapotától június közepéig, végéig a növényi szövetekbe felszívódó, a kórokozó szaporítóképleteinek fejlődését gátló gombaölő szereket kell használni.

{p} A felszívódó szerek közül használhatjuk például a Saprolt, a Score 250 EC-t vagy a Rubigan 12 EC-t. Ezek a készítmények az alma másik jelentős betegsége, a ventúriás varasodás ellen is hatékony védelmet nyújtanak. Júliusban és augusztusban pedig célszerű ismét kontakt növényvédő szereket választani. Ekkor azonban ügyelni kell arra, hogy a lisztharmat ellen egyébként hatékony kéntartalmú gombaölő szerek 25 fok feletti hőmérsékleten perzselést okoznak, tehát használatuk nem javasolt. Helyettük a Karathane LC-t javasolom. Ezeket a szereket azonban ki kell egészíteni Captan 50 WP-vel vagy Dithane M-45-tel, hogy a ventúriás varasodás ellen is védelmet nyújtson .