Távoli rokonnál többet ér

A vendégek és a vendéglátók a két terület együttműködési lehetőségeit vizsgálták.Kárpátalja - vagy ahogy az ukránok, ruszinok mondják, Zakarpatszka Oblaszty - magyar szemmel hatalmas, egy kisebb országnak is megteszi. Tizenháromezer négyzetkilométer, egymillió-háromszázezer ember, több mint hatszáz település. Mint a Tiszántúl három megyéje: Szabolcs, Hajdú, Békés együttvéve. Olyan fontos városok tartoznak oda, mint Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász. Még ma is jelentős, jó százötvenezres lélekszámú magyarsággal rendelkezik, s hiába vágták el már több mint nyolcvan éve az anyaországtól, mindmáig szoros szálak fűzik hozzá. Főleg persze a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereghez, amellyel a legvadabb időkben sem szakadt meg minden kapcsolat.
{p}Az igazi komoly, akár áttörést is jelenthető újbóli kapcsolatfelvétel azonban három hónapja történt, amikor egy népes, szabolcs-szatmári önkormányzati szakemberekből álló delegáció utazott Szatmárnémetibe és Nagybányára, hogy ottani polgármesterekkel találkozzanak. Az akkori sikeren felbuzdulva a napokban a szabolcsiak voltak a vendéglátók. Csak éppen nem a romániaiakat, hanem a másik szomszédot, a kárpátaljaiakat hívták meg Nyíregyházára, hogy aztán néhány hónap múlva Ungváron találkozzanak majd mindhárman. A nyíregyházi találkozóra eljött Ukrajna magyarországi nagykövete, Jurij Muska is, aki, mivelhogy beregszászi születésű, tökéletesen beszéli a magyart, s a két megye szoros kapcsolatával is tisztában van. De a kihasználatlan lehetőségeivel is.
- Úgy tartják, hogy egy jó szomszéd többet ér, mint egy távoli rokon - mondta a nyírségi találkozón. - S én biztos vagyok abban, hogy ez Magyarország uniós csatlakozásával sem fog jelentősen változni.
Legalábbis rossz irányba nem. A két ország, főleg a határ menti területek nem ma kezdik el a barátság ápolását, most pedig az Európai Unió is erre ösztönöz bennünket. Számtalan közös pályázati lehetőség nyílhat, jó lenne kihasználni ezeket. A legfontosabb projektek a határfejlesztés, az infrastruktúra kiépítése és további korszerűsítése, a magyarországi M3-as autópálya ukrajnai csatlakoztatása, a közös árvízvédelmi beruházások, ezekre külön-külön, de együtt is nagy figyelmet kell fordítani.
{p}Ukrajna hatalmas kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik, és nem is kell hozzá elmenni Kijevig vagy Harkovig. Néha elég áttekinteni a határ túloldalára. Például a Záhonnyal szemben lévő Tiszasalamonra.
- Közvetlenül a magyar-ukrán-szlovák hármas határ szegletében fekszik a falunk, a nagy vasúti csomópont, Csap mellett, ami sok előnnyel jár - kezdte a település bemutatását Szubota Erzsébet polgármester. - Az általános helyzettel ellentétben nálunk nemhogy munkanélküliség, hanem egyenesen munkaerőhiány van, ez többek között Csapnak köszönhető. De a legnagyobb szerepet ebben a község határában kialakított ipari park játssza. A ma még kéthektáros, de hamarosan tízszeresére bővülő gazdasági övezetben többek között egy korszerű fafeldolgozó üzem működik, itt található a Skoda-Volkswagen összeszerelő üzeme is.
Ha Salamon a legnyugatibb, akkor Visk a legkeletibb magyar többségű kárpátaljai község, amely polgármesterével képviseltette magát Nyíregyházán. A nyolcezres Visk első embere, Takács Pál elsősorban a település gyönyörű környezeti adottságait ajánlotta a szabolcsi, szatmári kollegái figyelmébe. A községet délről a Tisza, északról pedig a Romániából átnyúló Avas hegyei határolják, amely nem is olyan sokára igazi turistaparadicsommá válhat.
- Saján nevű üdülőtelepünk fent a hegyek között nagy múlttal dicsekedhet, de igazán most áll fellendülés előtt - ajánlotta községét a polgármester. - A sajáni gyógyvizet, vagy ahogy mi mondjuk, borkutat, palackozzák is, Ukrajnában ez az egyik legismertebb ásványvíz. Nyugodtan merem ajánlani a magyarországi befektetőknek is. A kijevi tőke már megjelent, de mi örülnénk a magyaroknak is.
{p}Szintén egy hármas határ csücskében fekszik Nagypalád, csak nekik nem Szlovákia, hanem Románia a harmadik szomszédjuk. Azt hihetnénk, ilyen távoli, eldugott szegletből csak menekülni lehet, ám Botos Csaba, a kis Túr menti község polgármestere élénken cáfolta ezt.
- Mi két magyarországi faluval, Nagyhódossal és Kispaláddal is határosak vagyunk, s nagyon jók az esélyeink, hogy valamelyikükkel közös határátkelőt nyithatunk - mondta. - Nagyhódos felé már a kövesút is kész, a határőrök gyakran rendezik a hivatalos ügyeiket ott. Ha állandó átkelő nyílna, lerövidülne az út a turisták s a befektetők előtt. Ámbár a befektetőkre így sem panaszkodhatunk, lehetetlen földrajzi helyzetünk ellenére is megtaláltak bennünket. Egy magyar-holland befektetőcsoport például kétszáz új munkahelyet teremtett a községben. A Batár túloldalán lévő magyarországi Uszka önkormányzatával együtt már másfél éve kidolgoztunk egy közös, uniós pénzösszegekre is számító kistérségi projektet. Azt szeretnénk, ha megépülne a Batárt követve egy tíz-tizenöt kilométer hosszú, nemzetközi bicikliút, amely összekötné az ukrajnai Tiszabökényt, Péterfalvát, Nagypaládot és a magyar oldalon fekvő Uszkát meg Magosligetet. S ami talán még ennél is érdekesebb: Mezővári és Tiszakóród között nemzetközi kompjáratot indítanánk.
Örülne ennek a Tisza innenső oldalán lévő másik két magyar falu, Szatmárcseke és Milota polgármestere is. Sarkadi Pál és Klapka György szerint nem is olyan megmosolyogni való az ötlet, hiszen a régi öregek még emlékeznek a kóród-vári kompra. Eredeti ötletek felkutatására biztatta a találkozó résztvevőit Gazda László, a Szabolcs megyei közgyűlés elnöke is, aki hasonlóképpen vélekedett, mint az ukrán nagykövet. Nem kell félni attól, hogy Magyarország uniós csatlakozásával vasfüggöny ereszkedik a két ország közé. Ha a települések megtalálják az együttműködésnek a mainál kecsegtetőbb formáit, komoly támogatásra is számíthatnak Brüsszelből.