A legnagyobb magyar fazekas

A kis kőedény-manufaktúrából Zsolnay Vilmos (1828-1900) az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb finomkerámia-ipari komplexumát fejlesztette ki a XIX. század utolsó harmadában. A legnagyobb magyar fazekasként tisztelt Zsolnay Vilmos sokoldalúan kreatív, művészi hajlamokkal megáldott, igényes alkotó volt. Pedig sem keramikus, sem vegyész végzettséggel nem rendelkezett: a művészkedő kereskedő nyitott volt a világra, és ténykedésében szabadon engedhette a fantáziáját.
Az ipari termelés eredményei tették lehetővé a gyár művészi munkásságának felvirágzását. Az egyedi műtárgyakban gazdag, mintegy ezerötszáz alkotást felvonultató tárlat átfogó képet ad a gyár és a Zsolnay család sikertörténetéről. A mester kikísérletezte a magas tüzű mázzal díszített, speciális anyagot, a porcelánfajanszot és a színváltó fémlüsztermázat, az eozint, amely a gyár készítményeit Európa, sőt világszerte híressé és keresetté tette. Az 1878-as párizsi világkiállításon a kiállított termékek aranyérmet nyertek. 1896-ban, az ezredéves országos kiállításon Zsolnay külön egységben mutatta be művészi szépségű tárgyak sokaságán keresztül a technológiai fejlődés történetét. A századfordulón közel 700 főt alkalmazó üzem a legtöbb anyagát maga állította elő. Volt év, amikor az aranyfestékek előállítására száz kilogrammos nagyságrendű mennyiségben használtak fel színaranyat.
Zsolnay Vilmos vezetésével a gyár a leghaladóbb nemzetközi irányzatokat követte, ugyanakkor egyéni és jellegzetes módon rendkívüli formagazdagsággal hozta létre műtárgyait. Az alkotások a Zsolnay-műhely sokoldalúságáról, a tervező művészek és a kivitelezők tehetségéről tanúskodnak. Aranyozott, áttört dísztálak, kézzel festett kancsók, virágtartók, lámpatestek, étkészletek, vázák, díszdobozok, falitálak, használati és díszedények, egzotikus formák és különleges mázak vonzzák a látogatók tekintetét a kifinomult elegancia jegyében. A luxustárgyakon bravúros technikák, szoborszerű plaszticitás, gazdag ornamentika, csodálatos rajz- és formavilág látható. A szecesszió hullámzó formáit az art deco, majd a modern, szigorúbb formák követik.
A háború és az államosítás után évtizedekig a Zsolnay márkanevet sem viselhették a gyár készítményei. Ma, amikor a gyár tulajdonosa az Állami Privatizációs Rt., mérhetetlenül gazdag örökségből meríthetne a jövő.