Pénzügyi híd gabonaforintból

Noha még koránt sincs vége a legnagyobb nyári munkának, minden jel arra mutat, hogy az idén, két aszályos esztendőt követően, rekordtermés lehet. A becslések arról szólnak, hogy búzából 5,3, egyéb kalászosokból pedig 2,4 millió tonnányi termény kerül magtárakba. (Ez majdnem kétszerese a tavalyinak.) Egy-egy  esztendőben nálunk a gazdáknak hagyományosan az aratás az első nagyobb pénzhozó "postásuk". A terményért azonban rendszerint ebben az időszakban fizetik a legkevesebbet. Azok, akik a jobb árra várnának, de a forint is nagyon kellene nekik, a terményeik ellenében kapott közraktári jegyeikkel már jónéhány éve átmeneti hitelekhez juthatnak. Három nagy közraktárunk - az ÁTI Depó, a Concordia és a Hungária - fél tucatnyi bank bevonásával az idén is megkísérli pénzhez juttatni az agrárgazdaság örökös tőkehiánytól szenvedő szereplőit. Csakhogy többségük szolgáltatásai ebben az esztendőben összekapcsolódnak az unió gabonapiaci biztonsági szelepének is nevezhető intervenciós felvásárlással. Az FVM tulajdonában lévő Concordia Közraktározási Részvénytársaság is kialakította a maga sajátos "ötvözetét".

{p} Próbálkozásukat leginkább az indokolja - tájékoztatott Hajdú Huba vezérigazgató -, hogy az intervenciós felvásárlás csak november elsején kezdődik, s ha minden simán megy, akkor is ettől számítva több mint egy hónap múlva juthatnak pénzhez az érintettek. Akik nemcsak termelők, hanem olyan gabonatulajdonosok is lehetnek például, akik az aratás idején a majdani intervenciós árnál olcsóbban veszik meg a terményt. Lapunknak ezen a hasábjain is sokszor leírtuk már a bűvös 101,3 eurós intervenciós árat, ami - árfolyamtól függően, a rozs kivételével - a kalászosoknál tonnánként 25-26 ezer forintot jelent. A Concordia ezen az áron veszi közraktárra idén a terményeket, amelyeknek egy részét az ország huszonhárom pontján lévő, összesen mintegy 350 ezer tonna befogadóképességű saját tárolóiban helyez el. A másik változat az úgynevezett művi közraktározás, amikor az áru a szolgáltatást igénybe vevő tulajdonosok magtárában marad. Mindkét esetben a cég díjszabályzatában rögzített feltételekkel kötnek szerződést, aminek fejében az eladó megkapja a közraktári jegyet. Ha úgy látja jónak, akkor a Concordia lombardhitel üzletágánál az áru értékének kétharmadáért forint- vagy devizakölcsönért folyamodik. (A lombard kifejezés ebben az esetben arra utal, hogy a hitel fedezete maga az áru, vagyis a gabona.) Minthogy rövid futamidőről, csupán néhány hónapról van szó, ezért az euróban, dollárban vagy svájci frankban felvett hitel árfolyamkockázata sem nagy.

{p} A közraktárt igénybe vevők választhatják a gabonaügyletbe beszálló bankok valamelyikét is. A hitel ebben az esetben a búza vagy az árpa értékének csaknem egésze, amiért a pénzintézet természetesen "illő" kamatot számít fel. Ha a közraktározás időszakának lejárta előtt az ügyfél jobb áron eladja a terményt, akkor visszafizeti belőle a kölcsönt és tulajdonképpen jól száll ki az üzletből. Ellenkező esetben eddig a közraktári jegy birtokában felvett hitel visszafizetésének sorsa azon múlott, hogy milyen áron sikerült árverésen, az árutőzsdén vagy más módon pénzzé tenni a gabonát. Az idén novembertől azonban a már említett uniós áron felkínálhatná intervencióra. Ha lehetne... Az uniós szabályozás szerint azonban közösségi vételre csak tehermentes áru ajánlható fel, márpedig a közraktári jegyért kapott kölcsön nehezéke gúzsba köti az ügyletet. Ezen a ponton lép közbe a tervek szerint a gabonaforgalmazásra jogosult GSM Kft., amely megveszi a gazdálkodótól vagy más szervezettől az árut, s pénzügyileg elszámolnak. A továbbiakban aztán ő ajánlja fel intervenciós felvásárlásra a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével az Európai Uniónak. Miután Brüsszel fizetett a magyar gabonáért, az az unió tulajdonába kerül. Eközben elképzelhető, hogy itthon a betakarítás óta ugyanabban a magtárban pihennek a szemek, hiszen ha megfelel a követelményeknek bármelyik közraktár, egyben intervenciós raktár is lehet mindaddig, amíg a kenyérnek- vagy takarmánynakvaló el nem hagyja az országot.

{p} A közösség hetente ülésező gabonabizottsága pályázaton hirdeti meg a tőkeerős vállalkozások körében Európai Unión kívüli értékesítésre, vagyis exportra a felesleget. Gyakran még támogatást is nyújt ehhez, csak hogy védje belső piacát, saját gazdáit.Az idei gabonabőségben aligha jár jól velünk mindjárt tagságunk első, csonka esztendejében a közösség, hiszen - nem lévén elegendő abrakfogyasztó állatunk - akár több millió tonna magyar gabona is intervención végezheti. Nagyon azért ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, hiszen a mi 25 százalékos uniós mezőgazdasági támogatásunk felől nézve egy magyar gazda csak negyedannyit ér, mint mondjuk francia társa. Ezzel együtt úgy fogadta a szélsőséges árkilengésektől gyötört magyar gabonagazdaság az intervenciós szisztémát, mint a messiást. A közösség régi tagállamaiban az intervenciós "védőárnál" többet fizetnek a gabonáért. A hírek szerint ott a termés tizedét ajánlják csak fel ezen az áron. Nálunk viszont az átmenet évében máris áralakító tényező lett az intervencióból, hiszen pillanatnyilag a legjobb búzákért is tonnánként 23 ezer forint körüli a fizetség. Még az sem kizárt, hogy a mindent kijátszó magyar furfang már készül valamire a háttérben...