Átbillent a díszfaiskolai mérleg

Dísznövény-bemutatók egész sorát rendezték meg az elmúlt hetekben. A három seregszemle alkalmat adott arra, hogy az ágazat képviselői elmondják véleményüket: hol áll a magyar dísznövénytermesztés az uniós csatlakozás után?

EgyébBozsik József2004. 10. 01. péntek2004. 10. 01.
Átbillent a díszfaiskolai mérleg


Lévai Péter, a Kecskeméti Kertészeti Főiskola rektorhelyettese nyitotta meg az Alföldi Díszfaiskolások Egyesületének kilencedik börzéjét. Szavai szerint a díszfaiskolai termesztés hazánkban fellendülőben van. Az unióban nagy lehetőségeink vannak a szabadföldi termesztésre, főleg a díszfaiskolákban, a szárazvirág-, a vetőmag- és a hagymás-gumós növények szaporítóanyagának előállításában.
A díszfaiskolai forgalom évente hatmilliárd forint körüli, ebből a belföldi forgalom négy-, az export kétmilliárd. Az unión belüli forgalom esetén az import félmilliárd forinttal nagyobb, mint az export, növelnünk kell a kivitelt, hogy helyreállíthassuk az egyensúlyt. A kereskedelmi forgalomban mintegy kétezer-hétszáz különböző dísznövényféleség található. Komoly szakmai felkészültség kell hozzá, hogy az értékes növények telepítése, a megfelelő éghajlati és talajadottságok figyelembevételével történjen.
Dísznövényeink kétharmada a lombos növényekhez, egyharmada a fenyőfélékhez tartozik. A fenyőfélék körében a hazai, nálunk honos növényeket kell előnyben részesítenünk, mert azok a külföldieknél jobban bírják a magyar klímát.
Lévai Péter hangoztatta, hogy a közterületeken a jövőben is a hazai előállítású árunak lesz nagyobb jelentősége, az import csupán kiegészíti a kínálatot. Az unión belül az összefogás kulcskérdés, hiszen nagy mennyiségben előállított áruval lehet megjelenni a piacokon, ezért fontos, hogy a tészek, az egyesületek még jobban megerősödjenek. A magyar termesztők csak így tudják felvenni a harcot versenytársaikkal.
Schmidt Gábor, a Corvinus Egyetem dísznövény-termesztési tanszékének vezetője szerint a mostani félmilliárdos importtúlsúly megfordulhat, hiszen a magyar díszfaiskolák sok árut exportálnak nemcsak déli szomszédainkhoz, hanem Oroszországba is, és természetesen a hagyományos nyugat-európai partnerekkel fennálló kapcsolatok is elevenek. A professzor is hangoztatta az összefogás szükségességét, mint mondta, csak ez lehet a magyar gazdálkodók számára a jövő útja. Példaként említette Hollandiát. Persze ott az összefogás százötven éve töretlen, miközben nálunk ezt nemcsak a háború utáni rendszerváltás törte meg, hanem a tizennégy évvel ezelőtti is. Újra és megint újra kellett kezdenünk - mondta Schmidt Gábor -, de úgy tűnik, most jó úton haladunk.
Két nagy díszfaiskolai tömörülés létezik. Az egyik a Nyugat-Dunántúli, a másik az Alföldi Díszfaiskolások Egyesülete. Sok a kettős tagsággal rendelkező díszfaiskolás, mert itt is, ott is látnak-hallanak érdekességeket. Mind a két szervezet vállvetve küzd az azonos érdekekért.
- A kicsik miatt viszont aggódom - fűzte tovább a gondolatot Schmidt Gábor. - Ők is megtalálhatják a helyüket, ha beállnak a sorba, és kis területen egy-egy különleges növénnyel foglalkoznak, valakivel szorosan együttműködve, mert nincs mese: nem versenyezhet a hangya az elefánttal!
Tálas László, a Tiszakürti Arborétum igazgatója szerint az arborétumok nemcsak a kertészeti értékeket őrzik meg, hanem hozzá is tesznek; ha például egy külföldi újdonság szépen díszlik nálunk, és ha elkezdik szaporítani, közkinccsé válhat.
Szűcs Dezső, az Alföldi Díszfaiskolások Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, hogy az elmúlt hat hónap is bebizonyította: a magyar díszfaiskoláknak van jövőjük az Európai Unióban. Külön méltatta a hazai klímán már bevált dísznövények fontosságát, amelyek mind a téli fagyokat, mind a nyári szárazságot és páraszegény klímát jól bírják. A magyar borókanemzetség kiemelkedik ebből a sorból, de az edzett ázsiai dísznövények meghonosításával is piaci előnyre tehetnénk szert. Az alföldi faiskolások kilenc évvel ezelőtt alakították meg az egyesületüket, akkor tizennégy taggal, most már százhetvenöten vannak.
- Ahogy itt a faiskolás társakkal beszélgettünk - folytatta Szűcs Dezső -, azt látjuk, hogy mi elsősorban nem egymásnak vagyunk a konkurenciái. Egymást kellene erősítenünk! A komoly vetélytársak a nagy hagyománnyal rendelkező uniós országok, mint például Hollandia és Olaszország. Sokkal jobban működik náluk a piac. Ezt az összhangot kellene Magyarországon is megvalósítanunk!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek