Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az állatok egyedi megjelölése, egységes regisztrációja és az állatok mozgásának nyomon követése nélkülözhetetlen a fertőzések, megbetegedések megelőzéséhez, azok továbbhurcolásának megakadályozásához. De a gazdasági haszonállatokra felvehető támogatásokhoz is szükséges az azonosítás, mert így elkerülhető, hogy valaki egyazon állatra kétszer is felvegye a pénzt.
Az állattartók több mint ezer éve alkalmazzák az állatok megjelölését: először tüzes vassal bélyegeztek, aztán következett a fülcsipkézés, a tetoválás és a krotália. Mindezt a saját érdekükből, maguknak csinálták, az állam csak az 1800-as évek végén követelte meg először a nyilvántartást, méghozzá a keleti marhavész elleni küzdelemben. Ekkor vezették be a marhalevelet is, ami nyolc éve ismét forgalomba került. A kilencvenes évek végén az állatok azonosítását olyan betegségek is szükségszerűvé tették, mint a száj- és körömfájás, illetve a BSE-járvány.
Az uniós csatlakozás közeledtével hazánk is alkalmazkodott a tagországokban alkalmazott eljárásokhoz. Elsőként a szarvasmarha-tenyésztésben vezettük be az egységes nyilvántartási rendszert (ENAR). Azóta már a juh-, a kecske- és a sertéstenyésztésben is ezt alkalmazzák, mondta Bálint Tibor, az FVM állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályának vezetője egy közelmúltban megrendezett tanácskozáson. A juhok megjelölése még nem az uniós gyakorlatnak megfelelő, de hamarosan új miniszteri rendelet születik róla.
Az Európai Unióban egy 1992-ben született törvény nyomán minden tagállamban létre kellett hozni az egységes nyilvántartást, és kiépítették a számítógépes adatbázist is. Minden állatnak ismerik az azonosító számát, a születési idejét, a nemét, a színét, a származási helyét, tudják róla, mikor, milyen célból hová utazott, és mikor, hol érte a végzet. Az unió szankciókkal is él, amennyiben valaki nem, vagy hiányosan tesz eleget az állat-nyilvántartási kötelezettségének. Például a tenyészetet korlátozni lehet az állatok szállítása tekintetében, sőt a nem azonosítható állatot el kell pusztítani.
Az unióban 2005 júliusától a juhok és a kecskék körében bevezetik az elektronikus füljelző alkalmazását, 2008-ban pedig minden állatfajnál áttérnek az elektronikus azonosításra. Az unió az állat-nyilvántartási rendszer megújítását egy olasz kutató-fejlesztő intézetre bízta, ahol európai egyetemekkel karöltve dolgozták ki az új módszereket. Már több országban is alkalmaznak elektronikus füljelzőket, a bőr alá beültetett mikrocsipeket, sőt bendőkapszulákat is.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu