Nem ez a nagy dohány

- Korábban tartottunk tejelő marhát, de akkor tejből túltermelés volt - emlékezik viszsza Csende Tiborné -, és abba egymillióval belebuktunk. Elkezdtünk dinnyézni, de a dinnyét vagy el tudtuk adni, vagy sem. A dohányra márciusra szerződést kötünk, abban rögzítjük az árakat is, és szállítás után nyolc napra mindig fizetnek.
A nyírségi termeltetővel hat éve vették fel a kapcsolatot. A cég integrátorként hétéves hitelt nyújtott a pajta megépítésére, és évente a palántát is adja, a költségeket levonja a dohány árából. Csendéék két hektáron kezdték el a dohány termesztését, de a nagy terület megműveléséhez napszámosokat kellett fogadniuk. Azt tapasztalták, hogy a mai bodzásiak már nem értenek a dohánykertészethez, ezért a területet hatezer négyzetméterre csökkentették, ennyivel a család maga is elboldogul.
- A palántákat májusban ültetjük el, csak ekkor locsoljuk őket. Ha a kiültetés után két-három hétre kapunk esőt, és utána még egyszer-kétszer megázik, az elég csapadék neki. Kapálni ellenben gyakran kell. Július végén, augusztus elején kacstalanítjuk, ez azt jelenti: a virágot letörjük - mutatja közben a növényen a műveletet Csende Tiborné -, a csonkra vegyszert öntünk, ez végigfolyik a száron, és meggátolja a kacs kifejlődését, helyette a növény a leveleket növeszti.
Húsz-huszonkét levelet hagynak egy száron. Ezek július végén elkezdenek sárgulni, ekkor kezdik az alsó anyalevelek törését, majd folyamatosan haladnak fölfelé. A hölgylevelek most még a száron vannak. A hatalmas pajtában zsinóron szárad a termés.
- Ezeket tegnap délután szedtem le, még ma délután fölfűzöm őket - mutat a pajta fala mellett a földön fekvő friss levelekre. - Egy-két napig a füllesztjük őket, hogy fölfűzéskor ne törjenek. A fűzéshez hetven-nyolcvan centis fémtűt használok, a levelek ötméteres kenderzsinórra kerülnek. Fölfűzés után nem érhetnek össze, mert akkor megfeketednek, úgy mondjuk, zsinórégettek lesznek.
Csende Tiborné úgy becsüli, hogy az idén öt-hatszáz kötéllel lesz, ez körülbelül tizenkét mázsának felel meg. A már kiszáradt dohányt október végén szállítják el. Gond a minősítés: az átvevő általában kevés jó minőségűt talál benne. Már ajánlották nekik, hogy menjenek el Nyíregyházára az átvételhez, de Csendéék szerint ennek különösebb eredménye úgysem lenne.
- Nem kell nagy bevételre gondolni - jelenti ki, amikor a dohány várható hozadékáról faggatom. Aztán sorra veszi az eddigi kiadásokat. A szántás tizenkétezer forintba került, az azt követő kombinátorozás négyezret vitt el. A területbe tizenkétezer palánta fér, darabjáért három forint nyolcvan fillért adtak, tehát összesen 45 600 forintot költöttek rá. Komplex műtrágyát is felhasználtak, tetű ellen permeteztek.
Az utóbbi években a termés tíz és tizennégy mázsa között alakult. A hozam általában a palánta minőségétől és az időjárástól függ. Az idén nagyon jó palántát kaptak, de tavaly rosszhoz jutottak. Ezért a minőséggel gondok voltak, és olyan kevés bevételük lett, hogy az nem volt elég a pajta törlesztőrészletére és a termeltetés költségeire, tehát veszteséggel zárták az évet.
Csendéék a támogatásokkal együtt 540 ezer forint körüli teljes bevételre számíthatnak, ebből kell levonniuk a kiadásokat. Így marad 470 ezer forint, ezért évente hárman hat-hét hónapot dolgoznak.
- Nem nagy üzlet - vonja meg a mérleget Csendéné. - A hét évvel ezelőtt kötött szerződésünk idén letelik. Ha az idén nem jutunk legalább négy-ötszázezer forinthoz, nagyon meggondoljuk, hogy érdemes-e tovább csinálni? Látjuk, hogy ebből nem tudunk egyről a kettőre jutni, ugyanakkor az is igaz, hogy ez az egyetlen növény, amelynek biztos a piaca. Egyébként Medgyesbodzáson sem könnyű megélni. A kislányom már középiskolás, de a gyes letelte óta nem tudok a faluban elhelyezkedni.