Szerves trágyát a talajnak

Uniós csatlakozásunkkal remélhetőleg nálunk is tovább erősödik a talajok pusztulása elleni küzdelem, annál is inkább, mert e tekintetben mi még jobban állunk, mint sok európai uniós tagország. Azaz nálunk még van mit megőrizni is, nemcsak a pusztulót próbálhatjuk menteni.
A törekvés lényege, hogy a környezet kímélését és az ember egészségének védelmét építsük bele a termesztés gyakorlatába. A környezetkímélő integrált gyümölcstermesztés már magában foglalja ezeket, irányelveit a Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság közösen fogadta el.  Legjobban persze a növényvédelmet érinti, de a termesztéstechnika más elemei, a trágyázás és a talajművelés is szükségszerűen részei az integrációnak.
Mit jelent ez a trágyázás gyakorlatában? Mindenekelőtt azt, hogy a tápanyag-utánpótlást a növények igényeihez igazodva szabad végezni, azaz kizárólag talajvizsgálat és levélminta-elemzés alapján. A talaj védelme szempontjából különösen fontos nitrogénműtrágya mennyisége pedig nem haladhatja meg a növény tényleges igényét. Eközben figyelembe kell venni a talajtípus természetes nitrogénszolgáltatását is. Hogy a nitrogén kimosódása a legkisebb, illetve hasznosulása a legtökéletesebb legyen, a kijuttatandó mennyiség mellett meg kell határozni a kijuttatása idejét és módját is.
Az integráció másik fontos irányelve, hogy a műtrágyázással szemben előnyben kell részesíteni a szervestrágyázást. Ez abból a fölismerésből (is) táplálkozik, hogy a hosszú élettartamú gyümölcsültetvények esetében különösen fontos a szerepük a szerves anyagoknak. Ha a gyökérzóna dúskálhat a szerves anyagokban, akkor hosszú távon megmarad a Föld kedvező víz-, levegő és tápanyag-gazdálkodása és hőháztartása. Az ilyen talaj mikrobiológiai szempontból is aktívabb, ami azért jelentős, mert - a légköri nitrogént megkötő baktériumok mellett - csak a szerves anyagok közvetítésével képezhet tartalékot a föld nitrogénből.
A nitrogén-műtrágyázás szigorúan szabályozott rendjével, valamint az istállótrágya, illetve a szerves anyagok előtérbe helyezésével nemcsak megóvhatjuk talajainkat a pusztulástól, hanem alkalmassá tehetjük arra, hogy rajta integrált termesztést, sőt a későbbiekben akár biogazdálkodást is folytathassunk.