Tanítások túlvilágról és örök életről

Ez a keresztény hit alapja, amelyet az összes keresztény egyház és közösség vall. Ezen belül kisebb-nagyobb eltérések vannak. Például a katolikus egyház a hit mellett a jó cselekedeteket és a példás életvitelt is feltételül szabja az örök élethez, a protestánsok csak a hitet, amelyet azonban nem önszántukból, hanem csak isteni kegyelem nyomán nyerhetnek el. Az Istentől távollévők kárhozatra kerülnek. A katolikus egyház a menny és a pokol között ismer még egy átmeneti állapotot, ez a tisztítótűz, ide a kisebb bűnökért bűnhődők jutnak. Ezt sem a keleti, sem a megreformált keresztény egyházak nem fogadják el.
Itt nincs elég hely felsorolni a különböző felekezetek túlvilág-felfogásait, csak egy példát említünk a sok közül. A Jehova tanúi vallási közösség szerint Jézus Krisztus újbóli eljövetelének idejét éljük, a hamarosan bekövetkező armageddoni csatával. Ebből a csatából csak Jehova tanúi menekülnek meg, akik ezer évig fognak uralkodni Krisztus oldalán. Ekkor feltámadnak a halottak, és a 144 ezer kiválasztott örökre az ég lakója lesz. Már többször is megjelölték a világvége pontos évszámát, s amikor nem következett be, újabb időpont-megjelölések születtek.

Magyar ősvallás
A világmindenség háromszintű, amit a világfa testesít meg: a törzs a középtengely, koronája az égbe, gyökere az alvilágba nyúlik. Az embernek kettős lelke van: egy életlélek és egy szabad lélek (árnyéklélek), ez utóbbi még a halál beállta előtt elhagyja a testet, és attól függetlenedve él tovább. A honfoglalás kori sírokban úgy helyezték el a holttestet, hogy egy tükörképszerűen megfordított túlvilágot jelezzenek. A férfiak mellé temették a lovukat, egészben vagy csak a koponyáját, valamint ruháit, ékszereit, fegyvereit. Sajátos halotti kellék az arcot letakaró arcmaszk, amely jelképesen elválasztja a halottat az élőtől. A sír mellett halotti tort tartottak.

Zsidó vallás
Az élet az utódokban folytatódik, minden család a gyermekeiben szövi tovább élete fonalát. Mindaddig így lesz, míg el nem jön a Messiás. Ha megszólal angyalainak harsonája, akkor bekövetkezik a feltámadás, amit ítélet követ: üdvösség vagy kárhozat. Akiknek az előbbi a jussuk, azok az Aranykapun át a mennyországba jutnak. A zsidó temetés a puritánságig egyszerű. Nagy szerepe van azonban a vallásos gyászfolyamatnak, amelyben ma is sok ősi vonást őriznek, mint például a ruhák megszaggatása, a hamuban ülés, ezek azonban már csak jelképes műveletek.

Iszlám
A végítéletkor az emberek minden jó és rossz cselekedetét - ami mind fel van jegyezve egy nagy könyvben - mérlegre teszik, lemérik és megfizetnek érte. Azután az embereknek át kell menniük a pokol tengeröblének hídján, mely vékonyabb a hajszálnál és élesebb a kardnál. Eközben a pokol torka kitárul, a hitetlenek örökre eltűnnek benne, és a pokol tüzében égnek. A hívő muszlimok azonban megmenekülnek, és a Paradicsomba jutnak. Itt víz-, tej-, bor- és mézpatakok csordogálnak, melyeknek árnyas partjain szép szüzek, a hurik várakoznak, akikkel egybekelnek az igazhívők. Az érzéki örömökön túl a Paradicsomban megláthatják Allahot. Mindenkinek, aki a végítélet előtt hal meg, halálától a feltámadás napjáig a sírjában kell öntudatlanul pihennie. Azonnal csak azok jutnak a Paradicsomba, akik elesnek az iszlámért folyó szent háborúban. A halottakat huszonnégy órán belül el kell temetni.

Buddhizmus
Minden lét szenvedés, ezért ki kell kapcsolni az életösztönt. Minden boldogság csak mulandó pillanat és önámítás. Nincs mennyország, s valójában nincs lélek sem. Lélekvándorlás van, amelynek időtartamát és állomásait senki nem tudhatja. Mindegy, hogy öngyilkos lesz valaki vagy kivárja halála idejét. Ennek a bizonytalan, hiábavaló és csak a szenvedést elnyújtó állapotnak egyetlen megoldása van: a nirvána, a teljes megsemmisülés. Erre törekednek a szerzetesek és szerzetesnők, akik kiszakítják magukat a mindennapi életből és - folyamatos meditációval - csak az üdvösségnek élnek.