Jön a pénzköltészet ünnepe

Csak becslések állnak rendelkezésre arról, mennyit is költöttünk tavaly az ünnepek alatt: az összeg százmilliárdos nagyságrendű. A forgalomnövekedés azonban nem kizárólag az ajándéktárgyak vásárlásából áll össze, az évnek ebben az időszakában nagyvonalúbbak vagyunk a kasszáknál, akármit is veszünk. A szerencsésebb üzletek az éves forgalom 25-40 százalékát bonyolítják le ez alatt a két hónap alatt.
Melyek ezek a szerencsések? A Gfk. Piackutató Kft. adatai alapján az elmúlt időszakban az élelmiszerek terén egyre tolódik a hangsúly a hipermarketek irányába, de az év első felének legfőbb nyertesei mégis a diszkontok, vagyis az olcsó árut nagy mennyiségben, kisebb választékkal kínáló üzletek voltak. A mérleg másik oldalán a kisboltokból álló hálózatok jelentős forgalomcsökkenést könyvelhettek el. Mivel az év végi slágertermékek jelentős része élelmiszer – gondoljunk csak a szaloncukorra, virslire, halra, húsokra, pezsgőre –, ezért az általános folyamatok feltehetően az ünnepekben is érvényesülnek majd.
Jobban, többet, mást eszünk-iszunk – de ez csak a kiadások egy része. A legtöbben ilyenkorra időzítik a nagyobb költséggel járó beszerzéseket, legyen szó lapos tévéről, szekrénysorról vagy új mosógépről – bár tavaly már sokan figyelemmel voltak a januártól várható leárazásokra. Ahogy a példák is mutatják, a családok elsősorban szórakoztató elektronikai berendezésekkel – televízió, DVD-lejátszó –, illetve bútorokkal szeretik magukat meglepni az ünnepek előtt. Az elmúlt évben a Sulinet-akció kifutása miatt a hordozható számítógépeket vitték, mint a cukrot, illetve még tartott az mp3-lejátszók szezonja; az idei jóslatok az autóba szerelhető navigációs berendezéseket helyezik a kívánságlista elejére.
Slágerajándék még a ruházati termék. Ráadásul, amíg másnak keressük a meglepetést, saját részünkre is könnyebben megnyílik a pénztárcánk. Ezt támasztja alá az a tavalyi megfigyelés, hogy egyes ruházati üzletek majdnem az éves forgalom negyven százalékát bonyolították le az ünnepekben. Vagyis a megajándékozott közreműködése nélkül is megvehető cikkek mellé – mint amilyen a nyakkendő – odakerült néhány alaposan felpróbált darab is. Ugyanakkor a ruházati boltok közül a téli szezon nyertesei egyértelműen a bevásárlóközpontokba települt butikok, az áruházakból, plázákból kiszorult cégeknek szinte semmi jót nem tartogat a karácsony. Része ez is az általános folyamatnak: bár a mindennapokban a kisebb üzletek még tartják magukat, de a nagyobb értékű bevásárlással már a hipermarketet, illetve a diszkontot keressük fel. Mivel a családok nagy része jelentős összeget költ az ünnepek alatt, ilyenkor még az is útra kel, aki egyébként hajlamosabb a sarki kisboltot választani.

Egyre kisebb hitelek
Hardy Mihályt, a Tesco kommunikációs igazgatóját arról faggattuk, vajon milyen sajátosságai vannak az év végi beszerzési őrületnek.
– Mikor indul a nagy karácsonyi futam?
– Hivatalosan a karácsonyi szezon nálunk november 2-án reggel 6 órától indult, de ez inkább csak egy időhatár, hiszen fokozatosan épül fel a karácsonyi kínálat. A tavalyi szezonban a karácsony előtti két hét volt a nagy bevásárlások ideje.
– A karácsonyi szezonban mennyivel nő a forgalom?
– Az utolsó két hónap az éves forgalomnak körülbelül a 25 százalékát teszi ki.
– Hatással vannak-e a megszorítások az emberek vásárlására?
– Érezhető, a vásárlói kosárérték nem nőtt. Bizonyos termékeknél az olcsóbbakat keresik. Ez lehet az egyik titka, miért sikeresebb a Tesco Színes márka, hiszen hasonló minőséget kínálunk akár 20-30 százalékkal olcsóbban.
– Többet vásárolunk hitelből ebben az időszakban?
– Karácsony táján növekszik a hitelvásárlások száma. Míg korábban több volt az ötven-százezer forint közötti hitelvásárlás, tavaly a kisebb összegű hitelek lettek népszerűbbek. Most a harmincezres kategória felé van elmozdulás. Ezért váltottunk pénzügyi partnert. A rugalmasabb hitelfelvételi lehetőséggel megpróbálunk elébe menni a vásárlói igényeknek.
– Melyek a slágertermékek?
– Természetesen a szaloncukor, a karácsonyfadísz. Emellett minden évben népszerű a fehéráruk, azaz a háztartási kisgépek, vasalók, konyhai robotgépek piaca. Idén sok saját márkás termék lesz ebben a kategóriában is, a Techniko néven futó elektronikai gépek szintén olcsóbbak lesznek.
– A forgalomnövekedés mekkora része származik a karácsonyi ajándékokból?
– Nálunk 75 százalékban az élelmiszer a meghatározó, de ilyenkor „ráerősítünk” a háztartási gépekre, szórakoztató elektronikai cikkekre is. Nagy előny, hogy a teljes karácsonyi vásárlás egy nap alatt elintézhető, hiszen mindent egy helyen meg lehet kapni.

Arat a bank
Karácsonykor nemcsak a boltok kaszálnak, hanem a bankok is. A költekezés egy részére ugyanis hitelt vesznek fel a vásárlók: ezen a téren egyre nagyobb a verseny a pénzintézetek között.
Ha mindenáron hozomra akarunk ünnepelni, akkor a megvásárolandó árutól és az eladó üzlettől függően válogathatunk a különböző megoldások között. Most csak néhány jellemző megoldást ismertetünk, amely segít eligazodni az ajánlatok között. A személyi hitelt általában jövedelemigazoláshoz köti a bank, ilyenkor csak arra kíváncsiak, hogy tudunk-e majd törleszteni, arra nem, hogy mire költjük a pénzt; ez esetben a kamatok jellemzően magasak, és a futamidő lejárta előtt csak meghatározott százalék fejében törleszthetünk. Az „ingyenhitel” rendszerint áruhitel, vagyis a fedezet maga a dolog, amit megveszünk. Nincs kamat, tehát csak az áru árát kell visszafizetni a futamidő alatt, viszont ez rövid, a törlesztőrészlet pedig magas. A halasztott fizetésű hitelek lényege, hogy a törlesztést csak két-három hónap múlva kell megkezdeni, ha a karácsonyi időszakról beszélünk, akkor például februárban. Gyakoriak a fix kezelési költséggel, meghatározott időszakra, kamatmentesen nyújtott hitelek, amelyek előtörlesztése szintén nem kerül pénzbe az adósnak. Szempont, hogy milyen gyorsan lehet hitelhez jutni.
A bankok és a nagyobb üzletek között fennálló megállapodások teszik lehetővé, hogy viszonylag jó feltételekkel jussunk áruhitelekhez. Egy vonzó hitelkonstrukció jelentősen növelheti egyes termékek eladási statisztikáit, ugyanakkor a bank számára komoly bevételt jelent a kihelyezett összeg, amelynek elköltésére az áruház nyújt alkalmat. Így éri meg akár ingyen, azaz kamat nélkül is pénzt adni kölcsön: a kezelési költséget az áruház állja a nagyobb számú eladás által létrehozott haszonból, a bank pedig megismer egy olyan ügyfelet, aki később profittal járó hitelt is felvehet.

Ruhát étkezési jegyre
Havasi Eszter Barbarát, egy forgalmas pesti Volánbusz-pályaudvaron lévő ruhabolt vezetőjét kérdeztük, mire számít a következő hetekben.
– Önöknél már elindult a nagy bevásárlási láz?
– Egyáltalán nincs is karácsonyi vásárlási láz, mostanában legalábbis nincs. Mióta megjelentek a bevásárlóközpontok, azóta messze nincs a korábbihoz hasonló forgalom.
– Ilyenkor nincs nagyobb bevételük?
– Régen novemberben-decemberben többszöröse volt az év többi hónapjához képest. Most, akik vennének ruhákat, elmennek egy bevásárlóközpontba, és ott egyben megvesznek mindent.
– A jövedelmek csökkenését is érzik?
– Mindenképpen. Ilyen rossz évünk még nem volt. Már tavaly és tavalyelőtt is kisebb volt a forgalom, de ez az első év, amikor érezhető, hogy az embereknek nincs pénzük.
– Gondolom, egy kis üzletben nincs értelme hitelfelvételi lehetőségről beszélni.
– Pedig érdekes kérdés lenne. Már ott tartunk, hogy van egy füzetünk, melyben „hitellistát” vezetünk. Egyre több ugyanis az olyan törzsvásárlónk, aki majd később fizet: egy hét múlva, két hét múlva, fizetéskor. Őket persze jól ismerjük, visszajáró vásárlók, akiket szeretnénk ezzel is megtartani. De vannak olyanok is, akik étkezési jegyeket, ebédjegyeket próbálnak beváltani. Amúgy nekünk még szerencsénk van, jó helyen vagyunk, sokan megfordulnak az állomáson. El sem tudom képzelni, hogyan tudnak megélni azok a kiskereskedők, akik kevésbé forgalmas helyen árulnak.

Luxusvirsli
Most kivételesen hadd ne szörnyülködjünk azon, hogy mennyi pénzt elszórunk karácsonykor, meg hogy mit sír a nép szája, hogy rosszul él, mikor hitelre viszi haza a plazmatévét. Tényleg nem szép dolog minden nyavalyát megvenni, csak mert csillogó papírba van csomagolva, de az vesse ránk az első követ, aki sosem vett magának semmi hülyeséget: lett légyen az sárkányrepülővel keresztezett mobiltelefon a topmenedzsernek – vagy csak egy teljesen felesleges kisfröccs a sarki kocsmában valakinek, akinek ez jelenti a luxust. Pénzt szórni jó. Annyira jó, hogy időről időre még abbéli fájdalmunkat is csillapítja, hogy nincs miből.
Na de azért, ha kicsit elgondolkodunk, itt mégsem annyira plazmatévére van szórva a pénz. Mert milyen siklóernyős mobiltelefonra telik abból a harmincezer forintból, amit jellemzően hitelből fedeznek a vásárlók mostanában? Én inkább kisfröccsöt gyanítok a dolog mögött, még inkább valami jobb húsfélét, kalácsba lisztet, szilveszterre virslit. Jut eszembe, ettek Önök mostanában olcsó virslit? Én pillanatnyi elmezavar folytán tavaly vettem akciósan, de a barátaim lebeszéltek arról, hogy megfőzzem. Három kiló virslivel álltam az udvaron január elsején, egyszerűen nem bírtam rávenni a kutyámat, hogy egye meg. Pedig tömtem bele alul-felül. Most belegondolok, hogy valaki egész évben ezt eszi – márpedig elég sokan ezt eszik –, és mindjárt megértem a karácsonyi forgalomnövekedést. A vásárlók ilyenkor hitelre vesznek olyan virslit, ami száz forinttal drágább, cserébe hús is van benne.
Hívjuk e terméket luxusvirslinek.
Szóval fordítsuk meg kicsit az elcsépelt gondolatmenetet: mi van, ha nem az ünnepekben költünk sokat, hanem egyébként nem költünk még arra sem, amire kellene? Bútorra. Ruhára. Rendes ételre. Netán könyvre. Aláírom: az ünnepekben pazarlunk. De akik erkölcsi magaslatokról dörgedeznek a túlzó karácsonyi költekezésről, gondolják meg: csak az mértékletes, aki tegnap jóllakott, és holnapra is vannak tervei.
Úgy látszik, nem ez a statisztikai többség.

Németh András Péter, Ujvári Sándor felvételei