Támad a veszélyes vírus

Egyelőre annyi biztos, hogy Mexikóban húsz emberrel a sertésvírus végzett. A többi haláleset kivizsgálása még nem történt meg, de a szakértők feltételezik, hogy ők is a vírusos fertőzésbe haltak bele. Április 13. óta 1300-nál is többen kerültek kórházba. A húszmillió lakosú Mexikóváros lehet a járvány egyik központja: az iskolákat, egyetemeket, éttermeket, egyéb közösségi helyeket napokra bezárták, az emberek a szájukat fedő maszkkal járkálnak az utcákon. A templomokban miséztek vasárnap, de a pap az ostyát nem a hívő nyelvére helyezi, hanem a kezébe adja. Mexikó gyakorlatilag „bezárt”, a külföldiek elutaznak, Mexikóváros lakói is elmenekülnek a hatalmas városból, ha tehetik.
Az Egyesült Államokban, Kanadában és Új-Zélandon előfordult fertőzések is mind összefüggenek mexikói utazással. Az ott észlelt megbetegedések azonban jóval enyhébb lefolyásúak. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy Mexikóban a sajátos földrajzi-társadalmi körülmények miatt más tényező is közrejátszott a tömeges halálban.
A vírust egyelőre még nem ismerik. A sertésvírus persze eddig is gyakori volt az állatok között, de ritkán volt halálos. Eddig csak nagyon ritkán történt meg, hogy emberekre is átterjedt. A mostani vírusban azonban olyan genetikai anyagot találtak, amely az embernél előforduló influenzát is okozza. Oltóanyag egyelőre nincs ellene, mert gyártásához komoly vizsgálatokra van szükség, de a szokásos gyógyszerekkel a tünetek csökkenthetők.
Az ijedelem azonban az egész világon érthető. Szakértők és maga az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évek óta jósolja, hogy egy világjárvány (pandémia) kitörése aligha elkerülhető. A tudósok sokáig arra gyanakodtak, hogy a madárinfluenza vírusa fog átalakulni az emberre is veszélyes vírussá. A vírusok egymás között könnyen „cserélgetik” genetikai anyagaikat. Nem lehetetlen, hogy a mostani sertésvírus tovább mutálódik és veszélyes vírustörzs alakul ki.
A spanyolnátha 1918-ban 50 millió embert ölt meg, a világ lakosságának 40 százalékát pedig megfertőzte. Az ázsiai influenza 1957-ben kétmillió embert gyilkolt le. A hongkongi influenza 1968-ban egymillió ember halálát okozta a világon.
Ma, amikor az emberek könnyen és gyorsan utazgatnak kontinensek között, a járvány is gyorsan terjedhet. A világ több repülőterén megerősítették az orvosi személyzetet, figyelmeztető cédulákat osztogatnak az utasoknak. Másutt hőérzékelő kamerákkal próbálják ellenőrizni az embereket: a kamera kiszűri a lázas betegeket.
Az Egészségügyi Világszervezet tanácsai alapján szerte a világon olyan vírusölő szereket halmoztak fel, amelyekkel elejét lehet vetnni a nagyobb válságnak. Dr. Keiji Fukuda, a WHO egyik fő szakértője szerint a nemzetközi közösség minden eddiginél jobban felkészült az ehhez hasonló helyzetekre.
A bizonytalanság azonban érzékelhető. Oroszország betiltotta a Mexikóból, Kalifornia, Texas és Kansas államokból származó nyers sertéshús importját. Elterjedtek olyan hírek is, hogy nem szabad enni sertéshúst, holott az – elkészítése után – veszélytelen. Még olyan hírek is lábra kaptak, hogy a járványt „bioterroristák” robbantották ki – ezt a szakértők a leghatározottabban cáfolták.