Bekeményített a vírus

Pedig hiába érkeznek egyre rémisztőbb hírek már a közvetlen szomszédainktól is, mi még mindig nagy számban elutasítjuk a megelőzésnek ezt az egyetlen hatékony lehetőségét. Arról igyekszünk meggyőzni olvasóinkat, hogy minden nap késlekedéssel felesleges kockázatot vállalnak.

Rohamléptekben terjed az influenzajárvány. Ukrajnában 250 ezer fölé emelkedett a betegek száma, 15 ezer embert kezelnek kórházban, és keddi lapzártánk idejére már hetven ember halt meg légúti fertőzésben, amely az influenza szövődménye. Kárpátalján csak védőmaszkban látogathatók egyes hivatalok és üzletek. A szlovák hatóságok rögtön lezártak két gyalogos-határátkelőt Ukrajna felé. (Apropó Szlovákia: még meg sem rendelték azt az egymillió vakcinát, amelynek megvásárlásáról hónapokkal ezelőtt döntött a kormányuk – tehát túl sok jóra ne számítsunk észak felől.) Romániában teljes látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban a H1N1 vírus gyors terjedése miatt, és eddig három iskolát zártak be. Ausztriából azt jelentették, hogy az új influenza első áldozata egy 11 éves, olasz állampolgárságú lány. Németországban már mintegy 30 ezer beteget jegyeznek. És hasonló ijesztő hírekkel szolgálhatnánk a világ minden tájáról.

Ne felejtsük el, hogy az új vírus szeptemberben már – mint a mesebeli farkas – hozzánk is betette a lábát; többek között szegedi és csepeli iskolákban tarolt. Ne legyenek illúzióink: a járvány azóta teljes mellbedobással, minden irányból támad.

Már ha hagyjuk!

Ezen a ponton kezd értetlenkedni az ember. Ugyanis ha már azon szerencsés országok közé tartozunk, amelyek még időben vannak, és kellő mennyiségű oltóanyaggal felvértezve kivédhetnék a járvány elterjedését, mégis miért nem élünk a lehetőséggel?! A Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából ugyanis a minap az derült ki, hogy a magyarok majdnem háromnegyede nem akarja beoltatni magát H1N1 ellen. Még inkább sajnálatos, hogy legnagyobb arányban a 18 és 39 év közöttiek utasítják el az oltást – holott az influenza egyik sajátossága, hogy épp a fiatalokra vadászik.

Az ellenzők többsége azzal indokolja döntését, hogy jobban fél az oltás esetleges mellékhatásaitól, mint magától a betegségtől. Pedig a vakcinának elsődlegesen nincsenek mellékhatásai – ezt nem győzi megerősíteni, több szakértővel egyetértésben, Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának vezetője. Az oltás helyén előfordulhat bőrpír, duzzanat, ezenkívül nagyon ritkán fejfájás, verejtékezés és láz, ám ezek olyan gyenge mellékhatások, hogy emiatt butaság bárkinek lebeszélnie magát a H1N1-védelemről. Egyébként ugyanezek a mellékhatások jelentkeznek a hagyományos influenzaoltásnál is, tehát semmivel sem nagyobb a kockázat, mint korábban. Csupán azokat tanácsolja el az orvos, akinek hőemelkedése van, náthás vagy tojásfehérje-érzékenységben szenved (az oltóanyag ilyent tartalmaz).

A Szonda felmérése szerint minden ötödik válaszadó optimistán abban bízik, hogy azon szerencsések közé tartozik majd, akik nem kapják el a betegséget – ezért nem is kér védőoltást. Felesleges ebben reménykedniük. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a járvány addig tart, amíg a lakosság védtelen többségét meg nem fertőzi a vírus. Minimum kettő, de inkább három hullámban jönnek a világjárványok – magyarázza Falus Ferenc országos tiszti főorvos. A legvalószínűbb „forgatókönyv szerint” az első hullámban a lakosság 30 százaléka fertőződik meg 2-4 hónap alatt. És a második hullám komolyabb szövődménnyel jár, mint az első!

Az ÁNTSZ adatai szerint eddig 306 igazoltan H1N1-megbetegedés történt hazánkban. Közülük 64 szorult kórházi kezelésre. Öt beteg meghalt. Legutóbb egy 15 éves gyermek a szolnoki kórházban.

A szakemberek osztottak-szoroztak: úgy tudunk hatékonyan védekezni az új vírus ellen, ha a lakosság többségét, legalább 60 százalékát beoltják a vakcinával.

Eddig 400 ezer honfitársunk kapott védőoltást.

Ez még csupán 4 százalék...