Kint vagyunk-e a vízből a mentőcsomaggal?

1. Kérni lehet a devizaalapú hiteltörlesztési árfolyamok befagyasztását 2014. december 31-ig.
Az adósok kérelmezhetik (tehát nem kötelező!), hogy svájcifrank-alapú hiteleik törlesztőrészleteit 180 forintos árfolyamon váltsák át forintra. Ugyanilyen árfolyamgát az eurónál 250, száz japán jennél 200 forint lesz. A különbözetet 2015-től kell megfizetni a banknak, amely a budapesti irányadó kamatláb (BUBOR) mindenkori értékét számolja fel a kölcsön kamataként. A hitelre az állam 1,5 százalékos díjért garanciát vállal a bankoknak. Ez a frankalapú hiteleknél a törlesztések mintegy 17-18 százalékos, átlagosan havi 15 ezer forintos csökkenését jelenti – de amely különbséget majd később meg kell fizetni.

2. Július elsejétől megszűnik az árverési és a kilakoltatási moratórium.
A kormány feloldja a kilakoltatási moratóriumot, a bankok viszont vállalták, hogy csak fokozatosan árverezik el a nem fizető adósok ingatlanait. A tömeges otthonvesztés megakadályozására először csak a nagy alapterületű és nagy értékű lakások árverezését teszi lehetővé a program. A bankok az összes hitel arányában megállapított százalékos kvóta alapján indítanak árveréseket. A kvótákat megyékre és a fővárosra is lebontják. Ez a korlátozás csak átmeneti időre szól. Az első lépcső: 2011. III. negyedévében 30 millió forint feletti ingatlanok és 20 millió forint feletti hitelek esetén lehet árverezni.

3. Nemzeti Eszközkezelő létrehozása.
A létrehozandó eszközkezelő társaságnak az lesz a feladata, hogy azoknak a családoknak segítsen, akik egyébként fedél nélkül maradnának. A társaság megvásárolhatja a fizetésképtelenné vált adós ingatlanát a hitelezőtől, és az addigi tulajdonos bérlőként a lakásában maradhat. A jövőben zöldmezős állami beruházással bérlakásokat építenek. A tervek szerint az önkormányzatokat és az önkormányzati ingatlanokat is bevonnák a hiteleseket új otthonhoz juttató programba.

4. Euróalapú ingatlanhitelezés újraindítása.
Elismerték, hogy az uniós alapjoggal ütközött a deviza-, különösen az euróalapú hitelek korábbi betiltása. A tömeges újra eladósodás megelőzése érdekében azonban euró-, illetve devizahitelt csak azok vehetnek fel a jövőben, akik a hazai minimálbérnek legalább a tizenötszörösét keresik – ez jelenleg havi bruttó 1,270 millió forint.

5. Kamattámogatás a kisebb lakásba költözőknek.
Azoknak, akik hajlandók kisebb lakásba költözni a jelzálog alapjául szolgáló otthonukból, a költségvetés maximum öt évig legföljebb 3,5 százalékos „otthonvédelmi” kamattámogatást nyújt.