Milyen áron tömjük be az ózonlyukat?

Sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a klímaváltozás helyett az ózonlyuk volt a környezetvédők legfőbb problémája. Hála az erőfeszítéseknek, az ózonréteg azóta lassan újra vastagodik, ám az csak mostanában kerül előtérbe, hogy az ózonbarát gázok mekkora fenyegetést jelenthetnek a globális hőmérsékletre.

EgyensúlyIlijin Kinga2009. 06. 24. szerda2009. 06. 24.
Milyen áron tömjük be az ózonlyukat?

Fluorozott szénhidrogéneknek, röviden HFC-knek nevezik azokat a gázokat, amiket az ózonréteg védelme érdekében terjesztettek el még azelőtt, hogy a klímaváltozás valós veszélyforrásként jelentkezett volna az emberek életében. Amikor az ózonlyuk léte és növekedése jelentette a legfőbb környezeti fenyegetést, fontos lépés volt a többek közt a hűtőberendezésekben megtalálható CFC-gázok (halogénezett szénhidrogének) lecserélése. Ekkor jelentek meg azok a hűtő- és fagyasztószekrények, légkondicionálók, amik HFC-ket használtak hűtésre. Az ózonréteg lassú vastagodásával együtt ugyanakkor megjelent a klímaváltozás növekvő problémája, ami már a fluorozott szénhidrogének használatának helyességét is kérdésessé teszi.

A klímaváltozásért ugyanis nagyrészt az üvegházhatást okozó gázok a felelősek. Az üvegházgázok közt előkelő helyet foglal el a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid, de közéjük sorolhatók a HFC-k is, melyek koncentrációja folyamatosan nő a légkörben. Egy holland-amerikai kutatócsoport kedden megjelent tanulmányában azt állítja: 2050-re a legnagyobb mennyiségben kibocsátott üvegházgáz, a szén-dioxid mennyiségéhez képest akár 28-45 százaléknyi is lehet a globális HFC-kibocsátás - írja a Reuters. Ez az arány egyelőre egy százaléknál is kevesebb, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az újonnan gyártott autók 80 százalékának légkondicionálóiban, hűtőszekrényekben és szigetelőanyagokban is megtalálhatók a káros gázok.

Bár Európában már tervezik a HFC-k fokozatos kivonását, a tanulmányt készítők szerint 2050-re a fejlődő országok válnak a legnagyobb kibocsátókká: akár 800-szor annyi HFC távozhat tőlük a légkörbe, mint a fejlett országok területéről. A szerzők ugyanakkor megoldást is kínálnak a problémára - mint mondják, a HFC-k globális befagyasztása, majd a piacokról történő fokozatos kivonása akár egy évtizednyi széndioxid-kibocsátás megspórolásának megfelelő előnnyel járna. Arról nem is beszélve - teszi hozzá a Greenpeace szakértője -, hogy kész technológiák állnak rendelkezésre, amiket akár azonnal bevezethetnének az üvegházhatású fluorozott szénhidrogének helyett.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek