Hétmilliárdot nyertek a parkok

Többek közt Szögligeten, Zircen, Tihanyban, a Dél-Bükkben, a Mátrában, Alcsúton, a Hanságban, a Bihari-síkon, a Kolon-tavon, Felső-Szúnyog pusztán, a Körös-völgyben és Szentgotthárdon valósulnak meg fejlesztések a nyertes pályázatok keretében. Rehabilitálják az aggteleki barlangok és bányák élővilágát, program indul a Káli-medencében képződött egyedi geológiai formációk fenntartására és megvalósul a zirci és az alcsúti arborétum és kastélypark élőhelyeinek rekonstrukciója is. Komplex élőhely-rehabilitációs program indul például az Őrségi Nemzeti Parkban, a Dél-borsodi Tájegységben, valamint a mátrai rétek és bükkaljai gyepek védett és Natura 2000-es élőhelyein. Ugyancsak fejlesztik a bükki Pély Ludas élőhelyeit, valamint elősegítik az Észak-Alföld vizes élőhelyeinek, fás legelőinek megőrzését, a kiskunsági Felső-Szúnyog pusztán pedig helyreállítják az ökológiai vízháztartási egyensúlyt. Ezen túl infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor az aggteleki Szalamandra Erdei iskolában, a tihanyi Levendula Erdei Iskolában, valamint a bakonybéli Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Házában - áll a szaktárca közleményében.

A természetvédelem az Új Magyarország Fejlesztési Terv hét éves időszakában (2007-2013) a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásainak 3%-ával, azaz mintegy 33-37 milliárd forinttal gazdálkodik. A KEOP források mellett a Közép-Magyarországi Operatív Programból (KMOP) mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi célú fejlesztések megvalósítására. 2000 és 2010 között összesen 155 nemzeti parki fejlesztés valósult és valósul meg Magyarországon.

„A most elnyert pályázati források tíz nemzeti parkunk egy éves költségvetési támogatásának felelnek meg. Tavaly mintegy 2,5 millióan keresték fel a nemzeti parkok látogatóhelyeit, a fejlesztésektől ennek növekedését várjuk” – hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.