Napi nyolcvan perc a dohányfüstért

Ez az első alkalom, hogy megvizsgáljuk az elszívott cigaretták száma és a munkahelyi szünetek közötti összefüggéseket – nyilatkozta a Le Figaro című francia lapnak Bertrand Dautzenberg tüdőgyógyász professzor, a Dohányzás-megelőzési Hivatal elnöke. A kutatás lényegi eredménye így foglalható össze: a dohányosok kevésbé termelékenyek és gyakrabban betegek.

A munka hatékonyságára vonatkozó adatok teljesen logikusak. Kiderült például, hogy – amint azt sejthettük – a napi egy doboz cigarettát elfüstölő dolgozók a munkahelyükön naponta mintegy nyolc cigarettaszünetet tartanak, amelyek körülbelül 80 percre vonják el őket a munkájuktól. Ami viszont nem jutott volna legtöbbünk eszébe: a cigizők a „tiszta” társaiknál lényegesen többször késnek el a munkahelyükről, átlagosan negyedórás csúszást produkálva. Szintén borítékolható volt a megbetegedések gyakorisága közötti különbség: a megkérdezett dohányosok 19 százaléka volt táppénzen legalább egyszer a kutatást megelőző hat hónapban, míg a nem dohányzóknak csak 11,5 százaléka.

Kimutatták azt is, hogy a főnök viselkedése példamutató: ha felettesük cigarettázik, a dohányosok 64 százaléka gyújt rá a munkahelyen – nem dohányzó vezető esetén ez alig több 50 százaléknál. A főnökökről pedig azt tudhattuk meg: minél magasabban állnak a vállalati ranglétrán, annál kevésbé gyújtanak rá.

A munkaterületek között a kétkezi munkások klubja áll az élen, nekik egyharmaduk dohányzik. A kereskedők és a kézműiparban dolgozók 24, a „szellemiek” 21 százaléka füstöl, míg legkevesebben a mezőgazdaságban dolgozók közül – 17 százaléknyian – pöfékelnek naponta.

Bertrand Dautzenberg megjegyezte azt is: végeredményben a környezetünkben élőktől, a barátainktól, azaz a társadalmi nyomástól függ az, hogy rágyújtunk-e, vagy megálljuk füstölés nélkül.