Fájdalmas élelmiszerérzékenység

Mindkét betegség jellemző tünetei a hasfájás, hasi görcsök, puffadás, hasmenés, émelygés, ami hosszabb távon fogyáshoz, kedvetlenséghez, ingerlékenységhez vezethet.

Gluténérzékenység

A gluténérzékenység (cöliákia, hétköznapi nevén lisztérzékenység) nem más, mint egy felszívódási zavar, amikor a szervezet ellenanyagot termel a glutén lebontását végző enzim ellen. Dr. Balicza Erika belgyógyász szerint a betegség azért jelenthet különösen nagy veszélyt az emberi szervezet számára, mert az esetek mindössze tizenkét százaléka mutat tüneteket és teszi lehetővé az időben történő felismerést. A betegség a gyerekeknél a leggyakoribb, az érintettek hetven százaléka pedig nő.

A gluténérzékenység többnyire öröklött, a cöliákiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy tíz százaléka gluténérzékeny. A szakértő szerint a legfontosabb, hogy a betegeknek egész életükben szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található glutént tartalmazó élelmiszereket.

Laktózintolerancia

A laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység) oka a tejcukrot lebontó enzim, a laktóz hiánya, illetve elégtelen működése. A gluténérzékenységgel szemben a laktózintolerancia nem igényel szigorú diétát, a teljes tejcukor-érzékenység pedig igen ritka, így nem szükséges a tej és a tejtermékek teljes mellőzése.

A betegségek szűrése többféle módon történik. Először javasolt a glutén- és laktózmentes élelmiszerek kísérleti jelleggel történő elhagyása, valamint ételnapló vezetése a tünetek megfigyelése céljából. Amennyiben szükséges, gluténérzékenység diagnosztizálására gyakran alkalmaznak speciális vizsgálatokat is: vérvételkor a vérben található speciális ellenanyagok kimutatását végzik, míg gyomortükrözés során a vékonybél felső szakaszából vett mintát vizsgálják.