Fájdalomra hidegsokk jár

Hidegsokk – egész úton csak ez a szó jár a fejemben. Némi haladékot kap az ember, míg a kezelés előtt kikérdezik a pácienst, illetve kiértékelik a korábbi leleteket. Ezek alapján személyre szabottan határozzák meg a kezelések számát és az azt követő tornaprogramot. Elképzelhetetlennek tartom, hogy utána kedvem lenne mozogni, tornázni, de erről mélyen hallgatok. Vannak olyan esetek, amikor a hidegterápia alkalmazása nem javasolt, mint például szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, tumoros megbetegedések esetén, terhesség alatt. A vérnyomásmérés és a teszt kitöltése után sajnálattal állapítom meg, hogy nincs akadálya a próbának.

Izgatottan indulok az öltözőbe, hogy saját bőrömön tapasztaljam meg a hideg jótékony hatását. A kezelés során fürdőruha viselése javasolt. A kiálló testrészek érzékenyebbek a hidegre, ezek védelme kötelező: így kerül rám fürdőruha, zokni, edzőcipő, polárkesztyű és fülvédő, valamint egy szájmaszk.

Amikor kitárul az előkamra ajtaja, a fehéren gomolygó mélyhűtött levegő elbizonytalanít, de már nincs visszaút. Szerencsére velem tart Képes Gergely krioterapeuta, aki megnyugtat, hogy eddig minden páciens túlélte a hidegsokkot. Fél perc mínusz hatvan fokon – simán bírom.

Ekkor Gergely továbbkalauzol az igazán hidegbe. Soha életemben nem tapasztalt pánikroham tör rám, úgy érzem, nem kapok levegőt. A hideg nem érdekel, nem fázom – azzal vagyok elfoglalva, hogy ne fulladjak meg. Miután hallom a kísérőm megnyugtató hangját, rádöbbenek, hogy valószínűleg nem itt és most fogok elhalálozni.

– Az eljárást először Japánban alkalmazták majd’ harminc éve, Magyarországon 2009 februárjától érhető el ez a fajta kezelési módszer. A japánok tulajdonképpen semmi újat nem tettek, „csupán” visszanyúltak az ősi módszerhez, miszerint a gyulladt testrészt hűtéssel gyógyították. A terápia alapja a csaknem egész testre való behatás, amely hirtelen történik és maximum három percig tart, bár van olyan beteg, aki hat percig bírta a hideget. A terápia során a kamra kezelőrészlegében, a mínusz 110 fok hőmérsékletű levegőben a bőrfelszín hőmérséklete mintegy 5 fokra csökken. Ilyen hőmérsékleten már elkezdődik olyan anyagok termelődése, amelyeknek gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása van. Az immunrendszer dolgozni kezd – magyarázza Gergely.

Kipréselek magamból pár szót, győzködöm magam, hogy minden rendben – aztán szerencsére lejár az idő, és kimegyünk a melegbe. Kint átértékelem a hideg fogalmát, és jókedvűen ismerem be, hogy igenis jólesne egy kis mozgás.

A Hermina Terápiás Központban barátságos környezetben „engedek fel”. Magyarországon egyelőre ezen az egy helyen érhető el a terápia, pedig a világon már több százezer az elégedett páciensek száma. A sokkhatás következtében a test kiegyenlítésre törekszik, olyan erőket mozgósít, mint máskor soha. A bőr kapillárisai összehúzódnak, védve a szervezetet, hogy ne történjen nagy hőleadás. A hideg jótékonyan hat a tüdőre – bár meggyőződésem, hogy az enyém inkább tiltakozott –, és javul a bőr vérkeringése is. Ekcémásoknak és pikkelysömörösöknek is javasolható a bőrgyógyászati kezelés kiegészítéseként.

– A tévhittel ellentétben nem fagyasztunk meg senkit. A terápia rövid távú hatása az úgynevezett kapuelméleten alapszik: a hideg- és fájdalominger ugyanazokon a rostokon át jut be az idegközpontba, de mivel a hidegérzet gyorsabb, „kiüti” a fájdalomérzetet. Ettől egy időre jelentősen csökken vagy akár el is tűnik a fájdalom. Ez idő alatt lehet elvégezni a tornagyakorlatokat, amik tovább növelik a kezelés hatékonyságát. Hosszú távú hatása pedig még hónapokig eltarthat.