Kell-e H1N1 oltás a börtönökben?

A The Christian Science Monitor című amerikai lap azt írta, hogy a börtönök vezetői, az egészségügyi hatóságok egyelőre nem nagyon tudják, mit csináljanak. Az egyes szövetségi államok a szövetségi járványügyi és betegségmegelőző központra (CDC) mutogatnak: szerintük ennek a tekintélyes szervezetnek kell meghatároznia azokat a csoportokat, amelyek leginkább veszélyeztetettek. A CDC viszont megerősítette, hogy az egyes államoknak kell eldönteniük, milyen sorrendet állapítanak fel a leginkább veszélyeztetett csoportok között. A CDC azt elismerte, hogy bizonyos „csoportok” – iskolák, egyetemek, az idősek és a kisebbek számára létesített napközik és a börtönlakók – veszélyeztetettsége kiemelt, de ezek az oltási besorolás szempontjából nem részesülnek előnyben.

Az Egyesült Államokban elsősorban az egyéni szempontok, illetve konkrétan meghatározott csoportok állhatnak elől abban a sorban, ahol mindenki mielőbb megkapja az oltást. Közéjük tartoznak a terhes nők, a gyerekek és a 24 évnél fiatalabbak, az egészségügyi dolgozók, és főleg azok, akiknek más betegségük is van.

Néhány amerikai államban, például Massachusettsben és Ohióban a börtönlakókat mindenki megelőzi, aki a veszélyeztetettek közé sorolható. Texas államban azonban mindenki kap oltást – függetlenül attól, hogy börtönben van-e vagy sem. A dolog szépséghibája csak az, hogy a teljes körű oltás az oltóanyag-ellátástól függ, amelyből egyelőre nem áll elegendő rendelkezésre.

Nancy Stoller, az amerikai közegészségügyi szövetség illetékese határozottan tiltakozik. Kijelentette, hogy nem szabad különbséget tenni a börtönben vagy azon kívül élők között, ha azok a veszélyeztetett kategóriába tartoznak. Szerinte a börtönlakók az átlagosnál is jobban vannak kitéve a H1N1 vírusnak, ezért elsőbbséget kell kapniuk.
Az amerikai börtönök „népsűrűsége” nagy, a rabok átlagéletkora 30 év alatt van, s mivel a szegényebb körökből származnak, nagy a valószínűsége annak, hogy korábban nem kaptak komoly egészségügyi ellátást. Az sem kizárt, hogy fertőzés esetén a szövődmények ezért súlyosabb következményekkel járnak.

Ohio állam külön rendszert dolgozott ki a börtönlakók oltására – feltéve, hogy lesz oltóanyag. Az ohiói börtönvilágban elsőbbséget kapnának a terhes nők, a fiatalkorúak és az immunhiányos rabok.
Az Egyesült Államokban is kényes kérdés a megkülönböztetés, ezért az oltási ügyből alighanem még lesznek bonyodalmak. A szakértőket azonban leginkább az izgatja, hogy a börtönökben valóban kitörhet a járvány – és „akármi történjék a börtönfalakon belül, az kiszivárog, még a H1N1 is” – mondta erről a már idézett Nancy Stoller.