A babamasszázs megtanulható

A csecsemők idegrendszere rengeteg információt gyűjt napközben. Folyamatosan dolgoznak az agytekervények, hiszen az első évben óriási fejlődésen mennek keresztül. Nagy szükségük van a pihenésre, amikor az agy is nyugalomban van.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a napközbeni nyugodt alvás ugyanúgy fontos számukra, mint az éjjeli. Tehát a televízió mellett altatott gyermek idegrendszere nem tud lazítani, mivel folyamatosan hallja a külső ingert. Még alvás közben is!

Az ellazulás egyik lehetősége a csecsemőmasszázs. Ezt a módszert Vimala McClure dolgozta ki. Amerikai asszony volt, aki Indiában dolgozott és tanulmányozta a hagyományos indiai masszázst. Arrafelé teljesen természetes, hogy a nők, a nagyobb lányok az utcán ülnek, és masszírozzák a kisebb gyermekeket. Ezt követően végeztek egy kísérletet is egy árvaházban. Az ott gondozott gyermekek egy részét mindennap megmasszírozták, a többiekkel a szokásos módon bántak.

Azt tapasztalták, hogy az első csoport fejlődése (mozgás, beszéd) felgyorsult. A masszírozott csecsemők esetében megszűnt az elhanyagolás tünete, amely köztudottan jelen van az árvaházban élő csecsemők köré¬ben. Vimala kezdetben csak a saját gyermekét masszírozta rendszeresen, és tapasztalatait egy könyvben adta ki, 1977-ben (Babamasszázs - Gondos szülők kézikönyve). 1981-ben megalakult a Csecsemőmasszázs Oktatók Nemzetközi Egyesülete (IAIM, www.iaim.net). 1998 óta Magyarország is a tagok közé tartozik. Azóta folyik a babamasszőrképzés és a baba-mama csoportok oktatása hazánkban. 2004-ben megalakult a Magyar Gyermekmasszázs Egyesület.

A masszázs által a babával szoros kötődést alakíthatunk ki. Ez különösen az édesapák számára fontos, hiszen nekik gyakran okoz problémát, hogy hogyan érintsék meg gyermeküket, hogyan teremtsenek kapcsolatot vele. Erre nagyszerű lehetőség a masszázs. Nagyon fontos a testi fejlődés, és az idegrendszer érésére gyakorolt hatása. Erősíti az immunrendszert, és az összes szervrendszer (vese, tüdő, bőr, agy, hormon, szív és érrendszer, nyirokkeringés, emésztőrendszer) működését stimulálja. Még a masszírozó szervezetére is hat.

Négy fő forrás van, néhány kombinációt és technikát Vimala fejlesztett ki. Megfigyeléseiből kiderült, hogy az indiai és a svéd masszázsfogások jól kiegészítik egymást. Ezeket a végtagokon alkalmazzuk a leglátványosabban. Az indiai fogások a végtagok ujjai felé irányulnak, céljuk a feszültség oldása, míg a svéd masszázsban a szív felé masszírozunk. Ennek célja a keringés és a kiválasztás stimulálása. A többi fogás a jógából és a reflexzónamasszázsból származik. Ezenkívül Vimala volt az első, aki átvette a feltételes relaxációs technikát is, amit érintésrelaxációnak nevezett el. Ezzel enyhülést lehet nyújtani a hasfájós csecsemők számára is. „Az ember nem tud élni érintés nélkül, ez az egyik alapvető életszükséglete” (dr. Ashely Montagu). A csecsemő érintés nélkül valószínűleg meghalna. Az egészséges érintés elősegíti a fejlődést is. Az első érzékszervünk a bőr, amely a várandósság 6-9. hetében alakul ki, és halálunkkor ez hagy el bennünket legutoljára. A szeretetteljes érintésre legalább annyira szükségünk van, mint egy pohár vízre. Nincs ez másként a csecsemők esetében sem.

A masszázsfogásokat tapasztalatom szerint tanfolyamokon érdemes megtanulni, mivel minden gyermek másként reagál az érintésre. Az oktatók személyre szabottan tudnak tanácsot adni, segítenek a fogások pontos elsajátításában és a felmerülő problémák megoldásában.

Az egyik kedvenc idézetem – Virginia Satir tollából –, amely, úgy gondolom, nem szorul különösebb magyarázatra:

Azt hiszem, a legnagyobb ajándék,
Amit egy másik embertől kaphatok,
Az, hogy lát engem,
hall engem,
Megért és megérint engem.

A legnagyobb ajándék,
Amit egy másik embernek adhatok,
Az, hogy látom, hallom, megértem és megérintem őt.
Mikor ez megtörténik, akkor érzem, hogy kapcsolatba kerültünk.