Szálljon szembe az agyvérzéssel!

A szakorvosok számításai és előrejelzései szerint minden következő órában 225 ember kap stroke-ot, s közülük hetvenötnek javul az állapota, ugyanennyien tartós rokkantsággal élnek majd, s ugyancsak hetvenöt fő egy éven belül meghal.

Magyarorszgon évente tizennyolcezren halnak meg szélütésben, s a betegek egynegyede hatvan évnél fiatalabb. A férfiak átlagosan öt esztendővel hamarabb kapják meg a stroke-ot, mint a nők. Becsült adatok szerint jelenleg mintegy 200-250 ezer agyi infarktust elszenvedett beteg él hazánkban.

A szélütés hirtelen alakul ki, súlyos következményekkel jár – jelentős terhet róva a társadalomra és az egészségügyre. Éppen ezért a világ minden táján – különösen a közép-kelet európai országokban – a szakorvosok nagy jelentőséget tulajdonítanak és kiemelt figyelmet fordítanak  a hatékony megelőzésre, az akut esetek kezelésére, a rehabilitációra, valamint a másodlagos megelőzésre.

Dr. Csiba László professzor – a Magyar Stroke Társaság elnöke – szerint:a szomorú statisztikákban javulás csak összefogással várható, melynek alapja a pontos megelőzési terv. Ennek érdekében a közelmúltban Budapesten kerekasztal-fórumot szerveztek, ahol tíz közép-kelet-európai ország neves neurológusai vettek részt. A szakemberek nyilatkozatot fogalmaztak meg, melyben a legfontosabb teendőket foglalták össze.

Rendkívül fontos, hogy a betegek és a hozzátartozóik idejekorán felismerjék a stroke figyelmeztető tüneteit, legyenek tisztában a szélütést követő azonnali ellátás sürgősségével. A tünetek észlelésekor három órán belül hívják a mentőket, s mindenki legyen tisztában azzal, hogy ilyenkor azonnal a stroke-központba kell eljuttatni a beteget. A tét a páciens élete, szerencsés esetben későbbi életminősége.

Alapvető, hogy mindenki ismerje meg a kórságot kiváltó rizikófaktorokat, ezzel is csökkentve a szélütés kockázatát. Lényeges, hogy mindenhol legyenek speciális stroke-osztályok, melyek alkalmasak a betegek ellátására, a rehabilitációra.

A következő intő jeleket kell komolyan venni: lefittyenő szemhéj, kábaság, erős fejfájást követő tudatvesztés, arcizmok bénulása, látászavar, zsibbadás, szédülés, kettőslátás, nyelészavar, elmosódott beszéd.

A professzor leszögezte: a rizikófaktorok sorában az első helyen a magas vérnyomás áll, amely szinte tünet nélkül roncsolja a szív- és érrendszert. Hasonlóképpen veszedelmesek a kezeletlen érrendszeri betegségek. Károsító tényező lehet a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás, a mértéktelen és rendszeres alkoholfogyasztás, az állandó stresszes élet, a mozgásszegény életmód, valamint a hormonális szerek túlzott bevitele a szervezetbe.