MS: a halálos négyes

– Mi a metabolikus szindróma lényege, miről lehet felismerni?
– A szindróma legnagyobb veszélye, hogy halmozott kockázati tényezőket jelent a szív- és agyi katasztrófaállapotokhoz. A szindróma mai diagnózisa:
• Hasi lokalizációjú elhízás, amit elsősorban a derékbőség nagyságával mérnek.
• Kóros zsírparaméterek, magasabb semleges zsírszínt.
• Magas vérnyomás, 130/80 Hgmm felett.
• Magasabb vércukorszínt, esetleg már kialakult cukorbetegség.
Ha ezekből legalább kettő jelen van, akkor lehet a szindrómát diagnosztizálni. De jellemző rá az inzulin iránti érzéketlenség, az úgynevezett inzulin-rezisztencia is.

– Hol állnak a magyarok a nemzetközi összehasonlításban?
– Csak szórványos hazai felmérések állnak rendelkezésre, de ezek nagyjából megegyeznek az európai és tengerentúli adatokkal. Tehát a felnőtt lakosságban nálunk is 25%-os lehet a szindróma elterjedése, azaz valódi népegészségügyi problémáról beszélhetünk.

– Hogyan lehet az MS-t megelőzni és milyen gyógyító lehetőségek ismertek?
– A jellegzetes hasi elhízás és a magas vérnyomás alapján már évekkel ezelőtt csaknem 90%-ban kórisméztük a szindrómát. A legfőbb baj, hogy a gyakran panaszmentes emberek nem látják be, milyen veszélybe kerülhetnek – vagyis nincs betegségtudatuk. A „kezelés” nem csak gyógyszeres megelőzésből, hanem mindenekelőtt életmódbeli és étrendi beavatkozásokból állhat. A fogyás, a rendszeres testedzés nagyon sokat segíthet.

– Az elhízott emberek mozgásukban is korlátozottak, kevesebbet mozognak, így tovább híznak. Hogyan jöhetnek ki ebből a „spirálból”?
– Az elhízás szintén nagyon fontos tényező: nem hiába tartozik a testsúly, illetve a derék-körfogat a szindróma alapjához. Két „egyszerű” dolgot kellene tenni: kevesebbet enni és többet mozogni. Vagyis a szervezet égessen el több energiát, mint amennyit elraktároz. A saját példámat említem: az ideális testsúlyt igyekszem betartani, rendszeresen tornázom, s ha időm engedi, úszom. Régebben intenzíven teniszeztem, de gerincproblémám miatt abba kellett hagynom.

– A kóros vérzsír-összetétel milyen kapcsolatban áll az elhízással?
– Több kutató szerint is a szindróma alapját képezik a kóros zsírparaméterek. Egyesek szerint maga a cukorbetegség is elsődleges zsírbetegség, de előbb tudták a vércukrot meghatározni, mint a vérzsírt, ezért beszélünk ma diabéteszről. Az biztos, hogy a zsírok szerepe egyformán rendkívül fontos a szindróma és az érelmeszesedés kialakulásában.

– A cukrok felszívódásának gyógyszeres akadályozása okoz-e káros mellékhatásokat, esetleg energiahiányos állapotot?
– A diabétesz gyógyszereinek egyik csoportja éppen a cukrok felszívódásának gátlásán alapszik. Ez nem káros, hiszen energiát más tápanyagokból is nyerünk, s amúgy sem lehet minden szénhidráttartalmú táplálék felszívódását teljesen megakadályozni.

– Azonos körülményekre és táplálkozási szokásokra az emberek különféleképpen reagálnak: az egyik megbetegszik, a másik nem. Van, aki hamar, és van, aki csak sok év múltán. Mi ennek az oka?
– Valóban, az azonos táplálkozási mód és mozgásmennyiség az egyikünknél hízást, másikunknál fogyást idézhet elő, aminek a hátterében genetikai öröklődési okok állnak.

– Van-e tudományos alapja a vércsoport-diétának, vagy annak az ajurvédikus keleti táplálkozási szemléletnek, amikor az embereket típusokra osztják és e szerint ajánlanak „hűtő vagy hevítő” ételeket?
– Bár bizonyos betegségek egyes vércsoportoknál gyakrabban, mások ritkábban fordulnak elő, de ez más egészségügyi téma. A „divatos” hűtő, hevítő étkezést sem tartom tudományosan elfogadhatónak.

– A vegetáriánusok sok szénhidrátot, cukrot fogyasztanak, mégis alig van köztük cukorbeteg. Miért?
– Tény, hogy a vegetáriánus étrenden lévők ritkán híznak el, ami gátolja a diabétesz kialakulását. Mondják, hogy az ember gyomor bélrendszere, az emésztőmirigyek a vegyes táplálkozásra „teremtődtek”, de a fehérjékkel – tejtermékek, tojás, gomba szója és így tovább – kellően kiegészített vegetáriánus étrendet nem tartom rossznak.

– Hogyan látja a hazai diaebetológus képzés jövőbeni helyzetét?
– Évek óta van „diabetológus orvos szakképzés, 15 éve képzünk „diabetológus szakápolókat”, magam másfél évtizede adok elő ezen az egyéves intenzív képzésen. Ma több mint 400 kiképzett szaknővér dolgozik szerte az országban. Mindenesetre a képzésekkel, a cukorbetegek mindenkori szakszerű ellátásával kapcsolatban még sok teendő vár az egészségügyre.