Szívfájdító problémák

A szív- és érrendszeri betegségek rontják az életminőséget, jó néhány formájuk pedig közvetlenül is az életet veszélyezteti. A különböző típusú szívbajok előfordulása jelentősen változott az elmúlt évtizedekben.

Jelentősen csökkent a bakteriális fertőzésekkel együtt járó gyulladásos szívbetegek száma – hála a javuló higiéniás körülményeknek és a kiváló gyógyszereknek. Megnőtt viszont a helytelen életmód miatt kialakult szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Hiába a sok jó tanács, a rengeteg figyelmeztetés, évről évre emelkedik azok száma, akiknél a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterin-szint, a nem megfelelően kezelt kettes típusú diabétesz következtében alakult ki meszesedés az érrendszerben, köztük a szív koszorúereiben is. Egyébként – az ijesztő statisztikák ellenére – a betegségek nagy része megelőzhető egészséges életmóddal, illetve rendszeres orvosi ellenőrzéssel.

A betegségek egyik csoportját az ischaemiás szívbetegségek alkotják. A szívkoszorúér megbetegesét elmeszesedés váltja ki, amely az ér belső falán a zsír (koleszterin) lerakódása következtében jön létre. Az anyagok leülepedése szűkületet okoz, amely a szív vér- és oxigénellátásának csökkenéséhez vezet. A betegnél gyenge vagy közepes erősségű mellkasi fájdalom jelentkezik, amely kisugározhat a bal vállba, az állkapocsba, a gyomortájékra is. A tünetek hasonlóak a szívinfarktusnál, ilyenkor azonban a szívkoszorúér teljesen elzáródik.

A koszorúér-betegségek egy része kezelhető gyógyszerekkel, más részüknél angioplasztikára (koszorúér-tágítás) vagy stent (az eret nyitva tartó háló) beültetésére, esetleg bypass-műtétre lehet szükség. Ezek a módszerek képesek újra megnyitni és tágan tartani az elzáródott érszakaszokat, biztosítva ezzel a szívizom megfelelő vérellátását.

A szívelégtelenség komplex betegség, amelynek lényege a szív pumpafunkciójának elégtelensége. E betegség elsősorban a lakosság idősebb rétegeit sújtja. Oka lehet bármilyen, a szívet érintő anatómiai vagy funkcionális hiba: kezeletlen magas vérnyomás, a szívizom gyulladásos betegségei, táplálkozási hiányállapotok. A leggyakrabban előforduló panasz: – először csak terhelésre, később már rendszeresen, nyugalmi állapotban is jelentkező – nehézlégzés, fáradékonyság, szívdobogás. Az orvos alapos kivizsgálás után dönt arról, hogy gyógyszeres kezelést vagy műtétet javasol-e.

A szívbillentyű-betegségek jelentős részét a veleszületett szívhibák teszik ki, melyek műtéti megoldására általában már gyerekkorban sor kerül. Felnőttkorban főként heveny szívbelhártya-gyulladás következményeként alakulhat ki. A tünetek igen változatosak lehetnek – a kardiológus feladata a pontos diagnózis felállítása.

Vírusok, baktériumok, autoimmun-betegségek, idült alkoholizmus, drogok fogyasztása, de akár a hormonháztartás zavarai is károsíthatják a szívizom szerkezetét. Bármi is a kiváltó ok, a szívizom összehúzódó és nyújthatósági képessége csökken, a működés elégtelenné válik. A tünetek ritmuszavarban nyilvánulnak meg. A kezelésben cél a panaszok enyhítése, az életminőség javítása, a betegség romlásának megakadályozása. A gyógyszeres kezelésen kívül ia pacemaker beültetése, súlyosabb esetekben a transzplantáció jelenti a megoldás.