Bőrünk mikor adja fel a harcot?

– A természetes és a mesterséges fénynek is van jótékony és károsító hatása. Mit ajánl, hogy csak a hasznosakat élvezzük?
– A fény olyan, mint a gyógyszer: ha túl sokat kérek belőle, abba bele tudok halni. Amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, garantáltan hatása sincs. A fénynek van jótékony hatása, de a mellékhatását is rögtön érezzük, ha kimegyünk a napra három óra hosszára, miközben nem kenjük be magunkat semmivel. Égni fog a bőrünk. Ha a gyerekünk teszi ezt, lehet, hogy láza is lesz, fejfájásra panaszkodik, hőgutát kaphat. E a tünetek a fény mellékhatásaként jelentkeznek, s persze nemkívánatosak. De a fénynek távoli, késői mellékhatásai is léteznek.

A bőr az a szervünk, amely a legjobban ki van téve a fény, illetve a környezet káros hatásainak. A bőrben található osztódó sejtek vannak a legközelebb a sugárzáshoz, és a legkárosabb sugarak a bőr felső rétegeiben nyelődnek el. A túlzott fénybesugárzás hatására elpusztulnak a bőrünkben lévő rostok. Ha valaki túl sokat vesz a fényből, akkor tönkremegy a bőre. Negyvenéves korában olyan lesz, mintha hatvanéves lenne. A bőrt érő fényhatás ugyanis összeadódik. Ennek következtében rendszeres fényterhelés esetén az egyén már 60 éves korára megkaphatja azt a fénymennyiséget, amit más csak 90 éves korára. Napjainkban sok olyan ember van körülöttünk, akik bánják már, hogy sokat voltak a napon. A károsodás ugyanis visszafordíthatatlan. Ha plasztikai sebészeti kezeléssel „megfiatalítják” a bőrt, az néhány év elteltével az eredeti vagy még annál is rosszabb állapotba kerülhet.

A fény azonban nemcsak a bőr korai öregedését válthatja ki. Számolni kell azzal is, hogy daganatokat okozhat. A genetikai állományra hatva, olyan kóros elváltozásokat idézhet elő, amelyek következtében az a sejt, amely eddig normálisan osztódott, elveszti a kontrollt, amely eddig jellemezte, s kontroll nélkül kezd el szaporodni. Ahelyett, hogy elpusztulna akkor, amikor el kell pusztulnia, a környezetében lévő többi sejtet arra kényszeríti, hogy „rabszolgaként” szolgálják. Az így épülő daganat elpusztítja a szervezetet.

– A fényvédő készítményekben és a kozmetikumokban titán-dioxidot alkalmaznak. Vannak, akik ezt a napégett bőrbe dörzsölik. Milyen hatást fejt ki, ha ez az anyag eléri az élősejtek rétegét?
– A fényvédő készítmény hatékonysága szempontjából a legfontosabb, hogy milyen faktorszámmal rendelkezik: minél magasabb a faktorszám, annál nagyobb a fényvédelem. A titán-dioxid esetleges káros hatására vonatkozóan nem túl sok vizsgálat létezik. A bőr védőrétegén a titán-dioxid nem tud áthatolni, az elhalt bőrréteg felfogja, s így az első élő sejtsorba már nem képes bejutni. De vigyázzunk, hogy csakis ép, sértetlen bőrre kenjük.

– A jóléti társadalmak egyik – jelenleg gyógyíthatatlan – népbetegsége a pikkelysömör. Bízhatnak-e az ilyen betegek a jelenlegi orvostudományi kutatásokban?
– A pikkelysömörről sokat tud már a tudomány. Nagyjából ismerjük, hogyan jön létre, melyek azok a mozgatórugók, amelyek mentén e betegség lejátszódik. A tudósok pontosan ismerik azokat a molekulákat, amelyek a betegség előrehaladásában kulcsszerepet játszanak, s azt is tudják, hogy melyek azok a struktúrák, amelyeknek az „elbutításával” a betegség leállítható és a beteg tünetmentesen tartható. Ezeket az új gyógyszereket biológiai szereknek hívják, Magyarországon is kaphatók. Hazánkban is több száz olyan súlyos pikkelysömörös beteg él, aki évek óta tünetmentes, pedig azelőtt éveken keresztül ezektől szenvedett. E gyógyszerek a pszoriázisos ízületi panaszokra is jók.

A kezelés hátránya, hogy drága. A másik nagy gond, hogy van mellékhatása, mert befolyásolja azokat az immunfolyamatokat, amelyek kulcsfontosságúak a betegség kialakulásában és fontos szerepet játszanak a szervezet immunvédekezésében. Ezért az ilyen kezelésben részesülő betegeket erősen kontrollálni kell. Akkor használhatják az említett szereket, ha az egyéb módszerek már nem hatásosak. Ide tartozik a fényterápia is. Hazánkban tíz olyan központ van, ahol a súlyos pszoriázisos betegeket ellátják. Fényterápiával általában egy évig lehet tünetmentességet elérni. A Holt-tenger mellett három hét alatt létrehozzák a tünetmentességet, és Izlandon is van ilyen kezelési központ. A kezelést követően általában egy évig tünetmentesek a kezeltek.

– Környezeti tényezőink gyorsabban változnak, mint alkalmazkodóképességünk: káros napsugárzás, savas esők, szennyezett levegő, a háztartásunkban, élelmiszereinkben előforduló szintetikus vegyi anyagok. Immunrendszerünk vagy alul-, vagy túlreagálja e hatásokat. Az allergia is főként urbánus népbetegséggé vált. Hogyan jelzi a bőrünk, ha nem bírja már a harcot?
– A vegyszerek közül a szintetikus oldószerek és a mosogatószerek a legveszélyesebbek. Amennyiben a mosogatószer bekerül a szervezetbe és onnan az érpályába, akkor bejut azokba a sejtekbe, amelyek az immunválaszért felelősek. Ha ez a habzó tulajdonság rámegy a sejt membránjára, akkor az gondokat okozhat. Amennyire csak lehetséges, mindig a természetes anyagok felé forduljunk az élelmiszereinkben is. A szervezet túlreagálása általában akkor következik be, ha nemkívánatos anyagokkal találkozik – így jönnek létre a különböző allergiás tünetek.

A polleneken kívül károsak lehetnek a különböző kozmetikai szerek, festékek, hajfestékek, valamint a savak, a lúgok és a hypo is. Ha ezek az anyagok többször érintkeznek a bőrfelülettel, létrehozhatnak egy olyan betegséget, amely már önfenntartóvá válik, vagyis függetlenedik a kiváltó anyagtól. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy mit rakunk a bőrünkre, és ha a bőrünk nem szereti, azt vegyük nagyon komolyan. Különben olyan ekcéma alakulhat ki, amelyen már nehéz segíteni.

Már jelenleg is jól mérhetők a környezeti változások következményei. Az ózonréteg vékonyabb, így a levegőn átjövő fény összetétele is megváltozik, ezáltal a daganatkeltő hatása is nagyobb lesz. Ennek a következménye, hogy világszerte növekedett a bőr daganatos betegségeinek száma – és a még gyakoribb előfordulást jósolják. Ha a jelenleg észlelt növekedési ütem folytatódik, katasztrofálissá válik a végeredmény. A legaggasztóbb növekedés a melanóma – a fekete rák – esetében tapasztalható.

– Ha valakinek van egy anyajegye, miről veheti észre, hogy rosszindulatú?
– Mondok egy betűszót: SANSZ. Az első, az „S” betű azt jelenti, hogy az anyajegy sötétté válik. Az „A” betű azt, hogy aszimmetrikussá fejlődik. Az „N” betű jelentése, hogy növekedni kezd. Az „SZ”betűről megjegyezhető: a széli részek szabálytalanná válása is veszélyt jelez. SANSZ: érdemes megjegyezni. Ha ilyenné válik az anyajegy, menjünk orvoshoz. Kifejezetten nagyobb a „sansz” a rosszindulatúvá válásra, ha az anyajegy kiemelkedővé válik, vagy kifekélyesedik.