A visszerességről dióhéjban

Az alsó végtagi visszeresség nagyon gyakori betegség, a magyarok körülbelül 30 százaléka szenved ettől. A tartósan álló foglalkozást végzők, például fodrászok, eladók, tanárok lábán előbb-utóbb megjelennek a kitágult vénák. Az öröklött hajlam, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a dohányzás, a hasprés rendszeres fennállása, például nehéz fizikai munka során, a magas sarkú cipők tartós viselése és az alsó végtagi keringés tartós leszorítása, például szoros ruházattal, valamint a terhesség is hajlamosít a visszerességre - sorolja dr. Kósa Éva angiológus.

KIALAKULÁSA
Az erek egyik rendszere az artériákból, verőerekből áll, ezek viszik a szívből és a tüdőből induló, oxigénben gazdag vért a szervezet minden szövetébe. A másik rendszert alkotó vénák vagy visszerek pedig az elhasználódott, szén-dioxidban dús vért szállítják vissza. A vér az artériákban a szív pumpafunkciója következtében nagy nyomással kering, a vénáknak sokkal alacsonyabb nyomással, és a gravitáció ellenében kell keringetniük. Ahhoz, hogy a vér a kislábujjunktól a szívünkbe visszajusson, segítségre van szükség, erre szolgál az izompumpa, vagyis a lábak mozgatása, amit a vénákban különböző magasságokban elhelyezkedő vénabillentyűk is segítenek, szelepszerű bezáródásukkal megakadályozzák a visszafelé, vagyis lefelé történő áramlást.

A visszeresség a vénák tágulata, amely a szervezet bármely területén kialakulhat, de leggyakoribb az alsó végtagi visszértágulat. A visszerességnek különböző fokozatai vannak, az apró seprűvénáktól az ujjnyi vastagokig, súlyos esetekben lábszárfekély is kialakulhat. Ez azonban gondos odafigyeléssel elkerülhető - hangsúlyozza dr. Kósa Éva. A visszeresség és a vénás elégtelenség másodlagosan, például mélyvénás trombózis után is kialakulhat.

TÜNETEI
A visszeresség nem csak esztétikai probléma, hiszen álláskor a nagy, tágult vénákban tartósan, egész nap pangó vér károsíthatja a bőr szöveteit, barnás foltok jelenhetnek meg a boka körül, amelyek a lábszár felé terjedhetnek. Idővel a bőr megkeményedhet, sérülékennyé válhat, és vénás fekély is kialakulhat.

Az előrehaladott állapot legsúlyosabb következménye a lábszárfekély, illetve a mélyvénás trombózis. Minél korábbi stádiumban kezdjük a megelőzést, annál kevésbé kell a visszeresség romlásától és a szövődmények kialakulásától tartani. A tágult visszerek gyakran panaszmentesek, sokszor még előrehaladott állapotukban is. A vénás elégtelenség jellemző tünete az estére kialakuló "nehézláb-érzés", ilyenkor úgy érzi a beteg, mintha zsákokat cipelne a lábain, de amint felpolcolja őket, a panaszai jelentősen enyhülnek. Az éjszakai lábgörcs, a „nyugtalan láb” érzése, a nap folyamán egyre inkább bedagadó boka és lábszár is a visszeresség jele. Ezek a tünetek látható vénatágulatok nélkül is fennállhatnak, ilyenkor a mélyebben futó vénák elégtelensége állhat a háttérben. Sokaknak van vénás panaszuk, de nincs jelentős visszerességük, vannak, akiknek van visszerességük, de nincs különösebb panaszuk, és van olyan, akinek kitágultak a vénái, és szenved is a jellegzetes tompa, gyakran görcsös, intenzív fájdalomtól.

A nagyfokú visszeresség hajlamosít a mélyvénás trombózis kialakulására, de ehhez egyéb tényezők fennállása is szükséges, mint például örökletes faktorok, dohányzás vagy fogamzásgátlók szedése - mondja az angiológus doktornő. A vénás elégtelenség tünetei már korai stádiumban is ronthatják a munkaképességet, álló foglalkozás esetén ugyanis embert próbáló az egész napos fájdalom.

MEGELŐZÉSE
A visszeresség kialakulása ellen még abban az esetben is lehet tenni, ha szüleink, nagyszüleink is küszködtek ezzel a betegséggel. A megelőzés két alappillére: a kompressziós zokni vagy harisnya viselése és a megfelelő sporttevékenység. Hajlamosító foglalkozás esetén, már fiatal korban, az első tünetek, a hajszálerek megjelenésekor érdemes úgynevezett I-es kompressziós zoknit viselni. A kompresszió külső izompumpaként működik, összetartja az ereket, meggátolja a további vénatágulatok kialakulását.

Rendszeres testmozgással, az izomzat aktív működtetésével, úszással, biciklizéssel, tornával sokat tehetünk a visszeresség kialakulása ellen. Célszerű kerülni a hasi nyomás tartós megemelkedését, de a gyakori székrekedés, a nagy súlyok cipelése is súlyosbíthatja a visszerességet, mert ez hasprést hoz létre, ami nehezíti a láb és a törzs találkozásánál, a lágyékhajlatnál található szűkebb területen a vér beáramlását a hasüregi vénákba. A kismamák visszerességének hasonló az oka, a baba leszoríthatja ezt a területet. A legtöbb esetben a terhesség során kitáguló vénák a szülés után jelentősen visszahúzódnak, a többszörös terhesség esetén azonban erre egyre kevesebb az esély.

Ha már láthatóak a hajszálerek, ha tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk visszerességre, ne szorítsuk el a lábunkat szűk ruhákkal, keresztbe tett lábakkal, viseljünk kényelmes cipőt, kerüljük a magas sarkú lábbelit. Ha a sok állás megszüntetésére nincs mód, az időnkénti lábmozgatás, az esti lábfelpolcolás, a rendszeres sport különösen javasolt. A visszerességnek nem tesz jót a meleg, kerülni kell a szauna, a meleg vizes fürdő használatát - ajánlja dr. Kósa Éva.

KEZELÉSE
A nem kezelt visszeresség - az elősegítő tényezők folyamatos fennállása esetén - szinte biztosan súlyosbodik. A folyamat korai fázisában a kompressziós és a gyógyszeres kezelést alkalmazzuk. A kompressziós zokni viselése napközben folyamatosan ajánlott - éjszakára lehet levenni -, de ha valaki nem hordja mindennap, a tágult visszerekben ismét megjelenik a pangás. Fontos, hogy a kompressziós zokni viselése előtt is konzultáljunk angiológussal, mert az idősebb kor, dohányzás, cukorbetegség következtében kialakult érszűkület esetén használata nem ajánlott. A vénákra ható tabletták, krémek enyhítik a fájdalmat, a gyógyszer erősíti a vénák falát, a kompresszió csökkenti a lábdagadást, azonban a kitágult vénákat ezek a módszerek nem tüntetik el. A gyógyszer, a kompressziós zokni, a megfelelő testmozgás és életmódbeli változtatások mérséklik a tüneteket és megakadályozhatják a betegség előrehaladását - összegzi dr. Kósa Éva. A láthatóan tágult vénák megszüntetése a véna nagyságától függően vagy az úgynevezett sclerotizációval - az erekbe fecskendezett anyag révén az érfal összetapasztásával -, vagy visszérműtéttel lehetséges.