Bűz van, babám!

Mindez kedvez a szájban, a fogak között élő baktériumok elszaporodásának; ezek egyik anyagcsereterméke váltja ki a bűzös leheletet. Különösen az idősebb korosztálynál nemcsak a szájban, hanem a mandulák mély lyukaiban (tüszőüregeiben) is megsokasodhatnak ezek a rossz szájszagot előidéző mikroszervezetek. De például a fokhagyma fogyasztása is kiválthatja ezt, még a fogmosás ellenére is.

A dohányzásnak minden formája (cigaretta, szivar, pipa) ludas a büdös leheletben, de egyes gyomorbántalmak is előidézhetik, főként azok, amelyek mellett megnövekszik a gyomorsav, illetve amelyekre a puffadás jellemző. A kevés szénhidrátfogyasztásra alapozott diéta szintén rossz szájszagot okoz. Arról nem is beszélve, hogy az alkoholizmusnak, a szuvas fognak, a fogtályognak, a fogínygyulladásnak, a torok és az orr melléküreg-gyulladásának, valamint a tüdőbetegségnek szintén elmaradhatatlan velejárója a bűzös lehelet.

Napi kétszeri fogmosással, szájvíz használatával sokat tehetünk a rossz szájszag ellen. Igyunk bőven vizet, mert a folyadékhiány következtében kialakuló szájszárazság is kellemetlen leheletet okoz. Csökkentsük a túlzott gyomorsav-termelődést (például a patikákban kapható savcsökkentővel), és együnk gyakran joghurtot, mert ennek hatására a nem bűzös baktériumok szaporodnak el a szájban, kiszorítva a bűzöseket. Az orvosok a xylitoltartalmú rágógumit is ajánlják, ezt rágva növekszik a nyáltermelődés, ami kimossa a szájból a baktériumokat.

És végül, de nem utolsósorban rendszeresen (félévente) keressük föl a fogorvost, mert így idejében fölfedezhető és kezelhető a rossz szájszagot előidéző betegség.