Pajzsmirigy, a karmester

Nem csupán a jód hiánya vagy túladagolása okozhatja a pajzsmirigy megbetegedését, számít az örökletesség is, amit az erős jódhiánnyal küszködő anya ad át a gyermekének – tudtuk meg dr. Lukács Géza professzortól, a DEOEC Sebészeti Intézet Regionális Endokrin- és Emlőközpontjának igazgatójától. Felmérések szerint Hajdú-Bihar és Békés megyében száz terhes nőből 75 volt jódhiányos, 30 százalékuk súlyosan – tehát a világra hozott babáik is jódhiányosan születtek.

A magyar lakosság 85 százalékát érinti a jódhiányos állapot, világszerte pedig kétmilliárd embert. Ekkor a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, aminek szemmel jól látható jele a megnagyobbodása: a strúma vagy más néven golyva.
Kevesen sejtik, hogy torokszorító érzésük, nyelési nehézségük, hányingerük, izzadásuk, fáradékonyságuk, álmatlanságuk, hízásuk vagy kóros fogyásuk hátterében a pajzsmirigy működési zavara, betegsége áll.

Súlyos jódhiány következtében bőrszárazság és hajhullás tapasztalható, lassul a gondolkodás és felerősödik a feledékenység, szívritmuszavar, ízületi betegség, illetve női cikluszavar, emlőbetegség, meddőség léphet fel. A jód¬hiányt jódozott sóval, jódtartalmú multi-vitamin-tablettákkal és gyógyvízzel, kenyér, tej és tojás fogyasztásával ajánlatos ellensúlyozni.

A jódfelesleg a pajzsmirigy túlműködését idézheti elő, ami allergiát, nyugtalanságot, pánikrohamot, izzadást, szapora szívverést, fogyást, csontritkulást eredményezhet.

A pajzsmirigybetegségek típusait, gyógymódját labor-, vér-, ultrahang-, illetve klinikai vizsgálatokkal, beavatkozásokkal állapítják meg. Ez lehet a jódhiányt pótló (egész életre szóló) gyógyszerezés vagy a veszélyes göböt, daganatot eltávolító műtét.