Harc a gyógynövényfronton

Kamilla, hársvirág, csipkebogyó – sorolhatnánk azokat a gyógynövényeket, amelyek gyűjtése és termesztése nagy hagyományokra tekint vissza hazánkban. A két világháború közt gyógynövény-nagyhatalomnak számítottunk. Bár akadnak versenytársaink – például a bolgárok, az albánok –, a külhoni piacokon ma is álljuk a sarat. A magyar gyógynövényekkel szívesen kúrálják magukat a németek, svédek, angolok, sőt az amerikaiak is.

Mostanában azonban harc dúl a hazai gyógynövényfronton – sokan attól tartanak, hogy lekerülhetnek a polcokról a természet erejével kúráló szerek. Megszűnik ugyanis az 1987 óta létező gyógyhatású készítmény kategória. A Gyógynövény Szövetség álláspontja szerint a változást hozó uniós direktíva sok kellemetlenséget és kiadást jelent a termelőknek és gyártóknak, ezért ők is próbálják felhívni a problémára a figyelmet.

– A gyógynövénytartalmú termékek, például teakeverékek gyógyszerré minősítését előíró rendelkezés az uniós jogharmonizáció része – tudtuk meg az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársától. A gyártóknak az eredeti határidő szerint március végéig kell kérelmezniük az orvosi ellenőrzés nélkül használható gyógyhatású termékek OGYI-vizsgálatát. Ám nemcsak a terméket, illetve a hatóanyagot kell beadni, hanem annak mellékleteként egy dokumentációt is, amely bizonyítja az összetevők minőségét, hatásosságát és relatív ártalmatlanságát. A jól bevált szerek előnyt élveznek, a kérelmezőnek ugyanis bizonyítania kell, hogy a hatóanyagot legalább 30 éve biztonságosan használják gyógyászati célra, s ebből legalább 15 éve az Európai Gazdasági Térség országaiban.

Az OGYI honlapján nemcsak az a lista olvasható, mi mindent kell benyújtania a kérelemmel együtt a gyártónak, hanem azt is, hogy a 30 napos vizsgálat termékenként 405 ezer forintba kerül. A minisztérium nemrég türelmi időt adott, és 2013-ig meghosszabbította a határidőt. Csakhogy akik idén április elseje után indítják el a hagyományos növényi gyógyszerré minősítést, azok már csak úgy tehetik, mintha új készítményt vizsgáltatnának be – ez pedig még drágább eljárást jelent. Hazánkban nagyjából háromszázféle gyógyterméket forgalmaznak, eddig ezek töredékét nyújtották be átminősítésre. Aki nem indítja el a bevizsgálást, csak étrend-kiegészítőként, esetleg kozmetikumként dobhatja piacra gyógynövényes kapszuláját, krémjét vagy épp teakeverékét, ekkor azonban már a gyógyhatásra nem hivatkozhat.

Próbáltuk megtudakolni, hogyan reagálnak a szigorításra az ismert és népszerű gyógytermékek gyártói. Kiderült, egyelőre csak a bizonytalanság a biztos. A Herbáriánál mindössze annyit nyilatkoztak: még folynak a tárgyalások a hatóságokkal, így későbbre ígérnek részleteket.

– Úgy tervezzük, hogy az apátsági termékek közül nyolc teából a májteát és a szívnyugtató keveréket gyógyszerré minősíttetjük. A többit pedig étrend-kiegészítőként hozzuk forgalomba – számolt be a Pannonhalmi Bencés Főapátság döntéséről Hortobágyi Cirill perjel.

– Nem vállaljuk a drága és hosszadalmas procedúrát, inkább azt mondjuk: a mi teáinkat az élvezeti értékükért kortyolgatják. Az más kérdés, hogy ezek egyik-másik szervünkre jótékonyan hatnak – magyarázza egy gyógy- és fűszernövényeket, illetve teákat gyártó és árusító Pest megyei székhelyű cég vezetője. Termékeik között akad olyan, ami fennakadhat a rostán. Ha ugyanis egy teakeverék a nevében azt mondja, hogy a vese vagy a máj egészségére hat, az mégiscsak gyógyhatást sugall.

Vajon ezektől a teáktól később elvehetik-e a nevüket, illetve indíthatnak-e ellenük eljárást? Nos, erre a kérdésre egyelőre nem tudtak válaszolni a gyógyszerészeti intézetben.