Van ám baj a Nap alatt!

Minden évben tudományos napot szentel az Országos Meteorológiai Szolgálat annak, hogy a szakemberek mindenkiben tudatosítsák: nem üres szóbeszéd az erős UV- (ultraibolya) sugárzás súlyos egészségkárosító hatása.

Tíz esztendő alatt világszerte 3-7 százalékkal nőtt a melanómás (bőrrákos) megbetegedések száma, míg hazánkban ez az arány 5-6 százalék. Minden ötödik betegnek az UV-sugárzás miatt kell megküzdenie a bőrrákkal! S ha a gyerekek és a serdülők sokat tartózkodnak a napon, az hozzájárulhat e kór későbbi kialakulásához.

Az egyre erősebb ultraibolya sugárzás az ózonréteg elvékonyodásának „köszönhető”. A világ országai 1985-ben írták alá a Bécsi Egyezményt, melyben kötelezettséget vállaltak, hogy korlátozzák az ózonréteget lebontó halogénezett szénhidrogének gyártását-forgalmazását. Ennek eredményeként 2050-re remélhetőleg visszaáll az ózonréteg 1970–80-as szintje.

De az még nem elég, ha nem kerülnek piacra ózongyilkos hajtógázas termékek, bizonyos oldószerek, tűzoltó gázok. A szolárium sem kedvez a bőrnek: a napágyak használata 35 éves kor alatt 75 százalékkal növeli a melanóma kockázatát. Sőt a szemnek sem tesz jót az erős fény.

Németh János professzortól, a SOTE II. Számú Szemészeti Klinika vezetőjétől tudjuk: a hosszan tartó UV-sugárzás hozzájárulhat a szürke hályog, a rosszindulatú szemfelszíni, valamint a szem belsejében lévő daganatok kialakulásához. Manapság a szürke hályog miatt 18 millió megvakult ember él világszerte, s közülük minden huszadik az erős UV-sugárzástól vesztette el a szeme világát. A legveszélyeztetettebbek napközben sokat tartózkodnak a szabadban: így a mezőgazdasági és építőipari munkások, a tengerészek.

Antal Z. László szociológus a rossz beidegződésekről szólt. Pedig egyszerű feladat (volna) a forró napokon széles karimájú kalapot és napszemüveget viselni, árnyékba húzódni. Dél-Amerikában úgy tartja a mondás: délben csak a fehér ember és a szamár megy a napra...