Nem jön pihentető álom gyermeke szemére?

Fáradt, nyűgös a gyerek, mint aki nem alszik eleget. Pedig az anyuka mindig idejében ágyba parancsolja. Akkor mégis mivel, hogyan tölti az éjszakát? – adódik a kérdés.

Élet-egészségValló László2009. 10. 09. péntek2009. 10. 09.

Kép: Alváslabor a Heim Pál gyermekkórházban, betegség, gyerek, alvászavar, gyógyitás, orvosság, vizsgálat 2009.10.05. fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemet

Nem jön pihentető álom gyermeke szemére?
Alváslabor a Heim Pál gyermekkórházban, betegség, gyerek, alvászavar, gyógyitás, orvosság, vizsgálat 2009.10.05. fotó: Németh András Péter
Fotó: Photographer: Andras Peter Nemet

Ha a gyerkőc külön szobában alszik, könnyen megeshet, hogy a szülő semmit nem tud az éjszakai történésekről. Például a kispárna alá dugott mobiltelefonról, amellyel az alvást színlelő csemete addig játszik, míg a kütyü lemerül (ő meg kimerül). Ez azonban a jobbik eset, mert az ilyen rendellenesség a mobil elkobzásával egyszerűen orvosolható.

Jóval bajosabb a dolog akkor, ha a nappali fáradtság, nyűgösség, szétszórtság a gyermek nem pihentető, nyugtalan alvásából adódik, amelynek hátterében nagyon sok esetben a horkolás áll. Következménye tipikus légzészavar: a felső légutak szűkülete vagy záródása miatt a légzés akadályozódik, illetve megáll, emiatt csökken a vér oxigénszintje és emelkedik a vérnyomás. Egy bizonyos veszélyességi szinten az agy (részleges vagy teljes) ébresztőt fúj: a felső légutak izmai megfeszülnek, a légcső megnyílik, a hirtelen meginduló, erős belégzést pedig a hangos fölhorkanás jelzi. Az alvó – egy ideig – ismét rendesen lélegzik: a vér oxigénszintje és a keringés is normalizálódik. Műszeres vizsgálattal kimutatható, hogy egy-egy rossz éjszaka alkalmával 300-500 úgynevezett mikroébredést is elszenved az alvó gyermek – nem csoda hát, ha nappal fáradtsággal, kóros aluszékonysággal küszködik.

 

A horkolás hátterében álló légúti szűkületet, elzáródást leggyakrabban a garat- és orrmandula túlműködése, a kocsonyás nyálkahártya-váladék fölhalmozódása, illetve az orrpolip idézi elő – tájékoztatott Benedek Pálma orr-fül-gégész, a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház alváslaborjának vezető szakorvosa. Az intézmény keretében működik az ország első akkreditált gyermekalvás¬központja – ami annyi tesz, hogy az itt végzett mindennemű alvásvizsgálat költségét az Országos Egészség¬pénztár fizeti. Az intézmény nemrégiben két új alvásdiagnosztikai eszközzel (poliszomnográffal) „erősödött”, amelynek segítségével korszerűbben és kíméletesebben végezhetik a gyermekek ellátását.

A poliszomnográfiás vizsgálat során – amely természetesen éjszaka, alvásban zajlik – a szülő is ott, a laborban tölti az éjszakát, a gyermeke mellett. A vizsgálóeszköz EKG-, EEG- és orrérzékelőkkel, pulzoxi¬méterrel csatlakozik a kis beteghez, méri a szív- és agyműködését, a szívverései számát, valamint ellenőrzi vérének oxigéntartalmát. A készülék adatait értékelve a vizsgálóorvos kideríti, van-e légúti oka a gyermek fulladásának, netán agyi eredetű rendellenesség váltja ki a légzészavart. (Ez utóbbi eset orvoslása nem orr-fül-gégészeti föladat.) A légúti okok ismeretében az orvos eldönti, el kell-e távolítani például az orr- vagy garatmandulát, illetve milyen egyéb beavatkozás szükséges. A szülők fogjanak gyanút, ha csemetéjük nappal rendszeresen fáradt, nyűgös, netán hiperaktív, és járjanak utána a dolognak – figyelmeztetett Benedek Pálma. Nyugtató, pihentető alvás nélkül ugyanis gyermekük – a lelki megpróbáltatásokon kívül – maradandó egészségkárosodást is szenvedhet, ami rendellenes agy- és szívműködésben, valamint már gyermekkorban kialakuló magasvérnyomás-betegségben ütközik ki.

Ezek is érdekelhetnek