A soványság rejtélye

Az ördög leginkább az apró részletekben rejlik, de nem csak abban a pár kocka csokiban. Megfigyelve sovány embertársainkat, érdekes felismerésekre juthatunk, majd fokozatosan, szokásaink megváltoztatásával, mi magunk is kicserélődhetünk. Rossz szokásaink elhagyásával és néhány tanács megfogadása után megújult, kiegyensúlyozott tükörkép fog visszamosolyogni ránk. Ezért érdemes mindent megtenni!

1. A sovány emberek a könnyebb ételeket favorizálják
A magas víztartalmú ételeknek – a zöldségeknek, gyümölcsöknek, a vízalapú leveseknek, és a teljes őrlésű, rostgazdag gabonáknak – relatíve alacsonyabb a kalóriatartalmuk, de hamarabb jóllakottnak érzi magát tőlük az ember, mert nagyon jól eltelítenek. Tudatos stratégiaként vagy sem, de a sovány emberek többsége az étkezést egy nagy adag levessel vagy salátával kezdi, ami azt eredményezi, hogy kevesebbet eszik a főételből. A soványak nem hagyják ki a levest, csak azért, hogy többet ehessenek a főételből és a desszertből. Tanulmányok kimutatták, hogy aki egy adag alacsony kalóriájú salátával kezdi az étkezést – kb. 100 kcal 100 grammonként – az étkezés végére összességében kevesebb kalóriát visz be. Tehát a magas víztartalmú ételek segítenek abban, hogy jóllakottnak érezzük magunkat. De víz ívása evés közben nem váltja ki ugyanezt a hatást.

2. A sovány emberek megnézik az adag nagyságát
Valószínűleg a legtöbb sovány ember nem kalóriatáblával a kezében mászkál, nem kérdezi meg a pincértől, hogy hány százalékos tejszínnel készült a gyümölcsleves, és nem olvasgatja órákig az üzletben a joghurtok címkéjét. De rajta tartja a szemét azon, hogy mit eszik, pontosan tudja, hogy mit ehet nyugodtan, az elhízás veszélye nélkül.  Arra is figyel, hogy a tányérjára főként zöldségek, gyümölcsök vagy fehérje kerüljön. Még senki sem hízott el a grillezett tonhaltól vagy a borsófőzeléktől. A másik fontos trükk, hogy a soványak kis adagokat vásárolnak, nem spájzolnak be semmiből, így nem sorakozik a kamrában több csomag keksz, nem áll hegyekben a tartalék élelmiszer. A vékonyak nem járnak hatalmas adagokat felszolgáló, kockás abroszos éttermekbe, mert az ottani mennyiséget nem tudják megenni, és normális vagy kisebb méretű tányérokat használnak otthon. Hosszú távon csak úgy tartható fenn az optimális testsúly, ha napi 5 kis adagot eszünk, nem hármat, mert így könnyebb csökkenteni az adagok nagyságát.

3. A sovány emberek előtérbe helyezik önmagukat
Egy amerikai fogyiklinikán felismerték, hogy a legtöbb kövér páciens életmódjába kizárólag saját maga nem fért bele. Kiderült, hogy a kövér emberek jóval kevesebb időt fordítanak magukra, egész életüket az adás, az odaadás tölti ki. Ezzel szemben a sovány nők jellemzően előtérbe helyezik a saját igényeiket, a helyes étkezést, a rendszeres mozgást és a stressz csökkentését. Nem félnek képviselni a családban sem ez ügyben a saját elképzeléseiket. Mindezek hozzájárulnak a karcsúság megőrzéséhez. Ha nem is sportolnak mindannyian intenzíven, nem éreznek emiatt bűntudatot. Inkább vigyáznak magukra.

4. A sovány embereknek a szüleik is soványak
Ezért persze részben – mondjuk 30 százalékban – a gének a felelősek, a maradék a környezeti hatásokból, a szokásokból, a mintából áll össze. Tehát felesleges arra hivatkozni, hogy genetikai okok miatt lettünk kövérek. Ugyanis, ha a gyerek életébe rendszeressé tesszük a sportot, és a család egészségesen táplálkozik, viszonylag kevesebb feldolgozott ételt fogyaszt, akkor ez rendszerint  folytatódik felnőttkorban is. Így jelentősen megnő az esélye annak, hogy sikerül megőrizni a karcsúságot. De ha a gyerek úgy cseperedik fel, hogy a családban minden az evés körül forog, a süti a jutalomfalat, a búfelejtő, és minden eseményt óriási lakomával ünnepelnek meg, irreális azt várni, hogy a családtagok megőrizzék normális testsúlyukat.

5. A sovány emberek nem gondolnak állandóan az evésre
Sőt, nem tervezgetnek előre étrendet, nem ábrándoznak arról hétfőn, hogy mit sütnek a következő vasárnap. Nem szaladnak enni abban a szent pillanatban, amikor először megkordul a gyomruk, hanem megvárják, míg egész konkrétan kopog a szemük az éhségtől. Figyeljük meg, mindig a dundik mennek először ebédelni.

A cikk folytatását – közte több másik tippet – a Diéta és Fitnesz novemberi számában olvashatja.