Párkapcsolatok mesterkurzusa 5.

Hol attól rettegünk, hogy kirúgnak, hol attól, hogy elhagynak, ezért aztán sosem fedezzük fel a mosolygós önmagunkat – állítja Csernus Imre. A pszichiáter szerint ritka dolog, hogy egyenrangú, szabad emberek társulnak egy kapcsolatban. Jóval gyakoribb, hogy a gyengébbnek látszó fél a társa energiáját szívja el, amolyan érzelmi vámpír módjára. Az erősebbnek látszó pedig tűri, hogy kihasználják, mert nincs mersze szabadulni. Általában két bizonytalan ember kapaszkodik össze, s abból semmi jó nem sül ki.

A támaszkodás, a csimpaszkodás nem egyenlő a szerelemmel – bizonygatja a népszerű lélekgyógyász. Csak akkor reményteljes egy viszony, ha két önálló személyiség találkozik, s ők próbálnak szépen összecsiszolódni.

Aki fél, ritkán vállal rizikót. Harmincöt-negyven éves koruk után pedig már igencsak kevesen mernek új életet kezdeni. Csernus doktor szerint kevés a hiteles szülő, aki megmutatná a gyerekének, hogyan kell normális kapcsolatot építeni. Egy kiszolgáltatott, beletörődő anya és egy erőszakos apa árnyékában pedig nehéz megtanulni, milyen egy hiteles házasság. Sok felnőttnek látszó ember lelkileg éretlen gyerek marad, és a párválasztáskor nem férjet vagy feleséget, hanem pótpapát és pótmamát keres magának.

Hogyan szúrjuk ki a társfüggőség jeleit? Függő, azaz kodependens az, aki:
– már gyerekként is szófogadó, eminens,
– társa egyetértése, szeretete a legfőbb számára,
– mindig a másik véleményére ad,
– megbénul, ha magára marad,
– mindig udvarias, szelíd,
– szívesen alárendeli magát,
– kitart még egy agresszív, alkoholista társ mellett is.