A cél érdekében őrült áldozatot is hozok

– Feltűnően jól nézel ki!  Teszel ezért valamit?
– Nagyon sokat. Amíg szoptattam, a kislányom volt az első, de aztán nyáron már nem szívesen vettem fel a korábbi fürdőruháimat, elegem lett a képernyőn még jobban látszó kerekségből. Drasztikus, bár  korábban már jól bevált diétás módszerhez nyúltam: egész nap barna rizst ettem, gyümölcsökkel keverve. Egy héten keresztül vittem magammal a kis dobozkámat, s amikor megéheztem, ezt ettem. Nem olyan rossz, pedig én kifejezetten nem szeretem a rizst, köretként sosem választom, de a cél érdekében őrült áldozatot is hozok. Szerencsére megint hatott, annyira, hogy a barátnőim, kolléganőim is rákaptak. Elkezdtem újra edzeni, futni is, és mivel addigra távoztak a terhesség közben és utána termelődő hormonok is, szerencsére olvadni kezdtek rólam a kilók. Elértem a versenysúlyomat, amit már hónapok óta tartok, átalakultam és jól érzem magam, talán ez látszik. Igaz, most is rendszeresen, hetente háromszor járok edzeni, ehhez hajnali fél 7-kor kelek, ami nem könnyű, de máskor nem tudnék menni. Ha van időm és kedvem, a környékünkön futok is. A kislányom születése előtt, sőt a várandósság alatt is rendszeresen jártam tornaterembe. Nem voltam „nagyon terhes”, nyolc hónaposan még edzettem, később is csak azért nem, hogy ne szóljanak meg. Találtam egy nagyon helyes személyi edzőt, aki kismamákra szakosodott, és tudományosan, odafigyelve, de keményen, súlyzókkal edzett. Biztos vagyok benne, hogy ezzel a babának is jót tettem. Luca születése után két-három hónappal már újra az edzőteremben voltam. Figyeltünk arra is, hogy edzés alatt megigyak másfél liter vizet, hogy az anyatejjel se legyen gond.

– Már Luca is mozog?
– Szoktunk tornázni, azt nagyon élvezi. Rám ül, ha hasazok, és figyeli, hogyan mozognak az izmaim. Én nem sportoltam rendszeresen gyerekkoromban, többször belekezdtem, aztán abbahagytam, így a sport szeretete nem alakult ki, a mai napig szükséges rossznak tartom. Szeretném, ha Luca élvezné a rendszeres mozgást.

– Hogyan lett a mozgás mégis az életed része?
– 1992-ben Sevillában dolgoztam, mosogattam és felszolgáltam a magyar pavilonban. Feltűnt, hogy a kolónia lánytagjai futnak. Nem értettem, hogy lehetnek ilyen őrültek, de aztán szöget ütött a fejembe, hogy mennyivel izmosabbak is nálam, talán összefügghet a kettő. Munka közben elkezdtem összeszorítgatni a combjaimat, hátha az fejleszti az izmokat, és meglepett, hogy hamar változás kezdődött. Hazajöttem, az egyik barátnőmet befűtöttem, s reggelente 4 kilométert futottunk a BVSC-pályán. Találtunk egy Callanetics stúdiót, ott is rendszeres vendégek lettünk. Időnként még squasholtam is, ettől kezdve nem maradhatott ki a sport a napjaimból. Az örömét még nem fedeztem fel – igaz, edzés után jó, és a tudat is feldob, hogy tettem magamért, a testemért valamit. Futás közben rendszereződnek a gondolataim, ami azért is hasznos, mert nem veszem észre, mennyit is futok. Terepen 40 percet szoktam, a teremben negyedórát.

– A férjed is sportol?
– Focizik és teniszezik, ezeket imádja – igaz, mindig összeszed valami sérülést, általában több a kára, mint a haszna a sport-életének. Nem az a teremben súlyokat emelgetős típus. Reggelente ő vigyáz Lucára, tehát együtt semmiképp se tudnánk járni.

– Az étkezésedre is figyelsz?
– Igen, ha este adásban vagyok, a normális reggeli és ebéd után délután már csak gyümölcsöt eszem. Csak így tudom kordában tartani az étvágyamat, mert imádok enni és egyenesen megőrülök az édességért. Sósat, édeset, lyukasat, mogyorósat, mindent ennék, akár Gombóc Artúr. De visszafogtam magam, ritkán eszem édességet.

– Fontos, hogy tipp-topp legyél, ha kilépsz otthonról?
– Hol igen, hol nem. Az esetek többségében nem sminkelem magam, bár anyukám szerint „pesti úrinő nem lép ki az utcára festetlenül”, de a kamerák előtt olyan erős a sminkem, hogy a köztes időszakokban inkább pihentetem a bőrömet, hogy húsz év múlva ne egyben jöjjön le. Színházba, társaságba persze kifestem magam, de vásárolni és napközben dolgozni natúrban megyek, az öltözködésemre viszont mindig figyelek.

További érdekes írásokat a Diéta és Fitnesz aktuális számában talál.