Elrettentő tengeri monstrumok

Amikor 1941-ben a Hawaii szigeteki Pearl Harbor-ban a japánok megtámadták az ott állomásozó, hadihajókból és repülőgépekből álló amerikai flottát, új korszak kezdődött a hadviselés történetében. E korszakot a repülőgép-hordozó hadihajók nyitották meg, a japánok ugyanis ezekkel közelíthették meg észrevétlenül a támaszpontot olyan távolságig, ahonnan már indíthatták a támadást. És az alkalmas pillanatban indultak is a hordozókról a torpedókkal, bombákkal megrakott vadászrepülőgépek, és megsemmisítő csapást mértek az ellenséges támaszpontra.

A hordozók mai, korszerű változata valóságos úszó város, mozgó katonai támaszpont, amely több ezer ember munkahelye és átmeneti otthona is egyben. A csúcsot az amerikai szuper repülőgép-hordozók jelentik, amelyek felszereltsége, mérete minden vonatkozásban lenyűgöző. Hosszuk több mint 300 méter, vízkiszorításuk pedig a százezer tonnát közelíti. Négy óriási erejű atomreaktor mozgatja a hatalmas monstrumot, amelyeknek a hajócsavarokon leadott teljesítménye 280 ezer lóerő. Ha a nukleáris reaktoroknak valamilyen okból le kell állniuk, akkor a tartalékként készenlétben álló négy nagy erejű dízelmotor veszi át a szerepüket.

A hordozók fedélzetéről indítható harci gépeknek különleges feltételeknek kell megfelelniük, amelyek közül a gyakori föl- és leszállásból adódó strapabírás, valamint a korrózióvédelem különösen fontosak. Ez utóbbi azért, mert a sós, párás tengeri levegő igen erőteljesen pusztítja a gépeket.