Hangulatjavító ételek

Rossz hangulatban
A depresszió lényegében bárkit utolérhet nemtől, életkortól függetlenül, mégis a nők nagyobb valószínűséggel kerülnek ebbe az állapotba, mint a férfiak. Legjellemzőbb a 25. és a 40. életév közötti megjelenése, és néhány hetes időtartamtól két vagy több évig is meghatározhatja az egyénnek a környezetéhez való viszonyát. Nők esetében a depresszió megjelenése gyakran a szülést követő gyors hormonális változásokkal teli időszakra tehető, de az idős kor és valamilyen súlyos betegséggel sújtott időszak is generálhatja a betegséget.

A depresszió gyógyítható, de megszüntetéséhez szakember segítsége is kell. Legtöbbször a depressziós személy környezete figyel fel a betegség árulkodó jeleire. Gyakori tünetei: alvászavar, mely vagy túlalvást, vagy kialvatlanságot okoz, nagyfokú kedvetlenség, közöny, elzárkózás, pesszimizmus, az életigenlés hiánya. Az ilyen magatartású ember feltétlenül kezelést igényel. Elsősorban arra van szükség, hogy megállapítsák, miben gyökereznek a panaszok.

Egye magát boldoggá
A szakorvosi kivizsgálás során kiderülhet, hogy a problémák hátterében hormonális, táplálkozási vagy más jellegű okok húzódnak meg. Gyakran a táplálkozás megváltoztatása is segítheti a kilábalást a depresszióból. Világszerte – Amerikától Franciaországon át Svájcig – végeznek kísérleteket, melyek a stressz, a szorongás, a depresszió gyógyításának új módszereit, alternatív megoldásait kutatják. Sokszor a megoldás igen egyszerű, hiszen vannak olyan ételek, amelyek nem csak energiát nyújtanak, de segítik a depresszió csökkentését is. A hangulatjavító orvosságok helyett elsőként vegye célba a szupermarketek polcait, és keresse az ómega-3 és a B-vitaminok forrását.

Az agyunk és a halolaj   
A szülés utáni depresszió előfordulása Japánban, Szingapúrban, de akár Malájföldön is kb. 20-szor kisebb, mint Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Államokban. Vajon ez mivel magyarázható? A földrajzi elhelyezkedéssel vagy az életmódbeli különbségekkel?

Az utóbbi állítás már közelít a valósághoz. Az ázsiai népek táplálkozási szokásai egy dologban jelentősen eltérnek az európai népek szokásaitól. Ázsiában rengeteg halat fogyasztanak, és ily módon ómega-3 telítetlen zsírsavat juttatnak a szervezetbe. Patkányokon végzett kísérletek is bizonyították, hogy azoknál a kísérleti állatoknál, ahol az ómega-3-at kivonták a táplálékok közül, pár héten belül rohamos hangulatromlás ment végbe. Ennek magyarázata az agy felépítésében keresendő.

Az agy kétharmad része zsírsavakból épül fel. A zsírsavak képezik az idegsejtek falának alapanyagát, burkát, amin keresztül bonyolódnak az idegsejtek közötti kapcsolatok. Minden, amit megeszünk, közvetlenül beépül a sejtfalakba. Ha főleg telített zsírsavakat fogyasztunk (például vajat, állati zsiradékokat), melyek szobahőmérsékleten merev állagúak, úgy az agysejtek is merev állagúak lesznek. Viszont, ha az agysejtnek is kedvező, szobahőmérsékleten cseppfolyós, többszörösen telítetlen zsírsavat fogyasztunk, az agysejtek hajlékonyságának köszönhetően a köztük lévő kapcsolatok is biztonságosabbá válnak. Az eszkimók napi 16 g telítetlen, ómega-3 zsírsavban gazdag halolajat és halhúst fogyasztanak, ez testi egészségük mellett lelki egészségüket is biztosítja. Náluk a depresszió ismeretlen. Például a megnövelt lazacfogyasztással ön is segítheti szívműködését, csökkentheti a rák kialakulásának esélyét, és ezzel egy időben az antidepresszáns hatású ómega-3-hoz is hozzájuthat.

(Forrás: David Servan-Schreiber: Szíveddel figyelj)

További érdekes írásokat a Diéta és Fitnesz aktuális számában talál.