Segítség, kikezdtek a párommal!

– Sok nővel megtörtént már, hogy rosszabb lelkiállapotban, a párjával „kitört” mosolyszünet idején azt érezte, partnere eltávolodott tőle, ezért egyúttal gyanakodni kezdett. A férfiak pedig inkább akkor „ébrednek” fel, ha mellőzött párjuk mellett már ott sündörög az új lovag – magyarázza Károlyi Kata pszichológus. – Bármire is gyanakszunk, vélt érzéseinket hagyjuk lehiggadni, engedjük el képzelgéseinket, s ha tisztul a kép, nézzünk szembe a tényekkel. Alaptalanul sose vádaskodjunk, mert gyakorta előfordul, hogy éppen abból lesz a baj: párunk ugyanis megelégeli az örökös gyanúsítgatást – aztán egy szép napon tényleg félrelép...

Amennyiben meg akarjuk tartani a társunkat, a legfontosabb, hogy fölösleges hisztivel ne rontsunk el egy szépnek ígérkező estét, baráti összejövetelt. Még akkor sem, ha a barátunk, a szomszéd nője úgy vonaglik a párunk előtt, úgy kacérkodik vele, ami tényleg vérlázító. Figyeljük meg, hogyan reagál az ilyen flörtre a partnerünk. Nyugalmunkat látva, azt is gondolhatja: Milyen jó társam a feleségem, nem csap botrányt! A kihívóan viselkedő hölgy partnere se veszítse el a fejét, finoman terelje el a párját, hűtse le, s ha kell, minél előbb angolosan távozzanak a társaságból.


Az urak egyébiránt gyakran hiszik, hogy a jegygyűrűvel, a házasságkötéssel, a közös gyerekekkel örökbe kaptak egy asszonyt, akiért nem kell már többet megküzdeni. Márpedig minden nap meg kell „harcolni” kedvesünkért – persze, nem úgy, mint a királyfi tette a hétfejű sárkánnyal. Apró, kedves, szelíd, szeretetteljes gesztusokkal: simogatással, öleléssel, beszélgetéssel. Ha ezt a késztetésünket elveszítettük, egyenes út vezet a közönyhöz, az elhidegüléshez. Akkor viszont már ne csodálkozzunk, ha egy csábos női pillantásra visszamosolyog a párunk, a feleségünk boldogan csacsog egy diszkrét, de magabiztos férfi társaságában.

A nők, akik nem vállalják a hölgyek közötti megalázó vetélkedést, úgy gondolják: ha el tudták tőlük csábítani a párjukat, rajta, vigyék, kínlódjanak velük mások. Ilyen esetben valahol már rég búcsút intettünk a párunknak, aki erre nyilván okot adott, csak hát húztuk az időt a gyerek, a közös vagyon, az együtt eltöltött évek miatt. Az is lehet, hogy aki könnyen szakít, már az új kapcsolatát építgeti, vagy egyszerűen belefáradt a küzdelembe.

A férfiak, akik önmagukkal sem élnek békében és túl sok bűntudat halmozódott fel képzeletbeli számlájukon, az ősi módszert választják: támadással védekeznek, bűnbakot keresnek önmaguk felmentésére. Ezt általában a társuk személyében találják meg, majd egy szép napon – sértett félként, hárítva a felelősséget – odébb állnak. Vagy várja őket az új kedves, vagy inkább a legényéletet választják. Pár hónap elteltével gyakran rájönnek: hiányzik az otthon melege, az új szerető sem ölel már olyan forrón, s bizony, neki is vannak hibái.

Eközben a szabaddá vált asszony tudatosan, megfontoltan építi az életét, maga és a gyerekei érdekében. Higgadtan, lecsendesedve kivár...  – emlékeztet minket Károlyi Kata pszichológus.