Miért nem szeretjük a rendőröket?

Arra kérdésre, hogy a rendőrök az igazoltatás során különbséget tesznek-e az etnikai hovatartozást illetően, egyesek rögtön rávágják a választ. A Helsinki Bizottság kutatása kiderítette, mi is a valóság.

ÉletstílusKovács Réka2009. 04. 28. kedd2009. 04. 28.
Miért nem szeretjük a rendőröket?

A rendőrség közreműködésével készített felmérés során a kutatók azt vizsgálták, hogy a magyar rendőrök tevékenységét milyen mértékben befolyásolja az igazoltatott személyek etnikai hovatartozása.

A magyar járőrök évente 1,4 millió embert igazoltatnak, de az eljárásoknak csak 20 százalékánál történik érdemi intézkedés. A kutatók megállapították, hogy a járőrök legnagyobb valószínűséggel 14 és 29 év közötti férfiakat ellenőriznek, emellett az etnikumot tekintve a romáknak sokkal nagyobb esélyük van az igazoltatásra, mint a nem romáknak. A kutatási időszakban igazoltatott személyek 75 százalékát fehérként, 22 százalékát romaként határozták meg a járőrök, míg a maradék 3 százalékot feketének, ázsiainak, arabnak vagy más etnikumú személynek látták.

Annak ellenére, hogy a fiatalokat és a romákat nagyobb arányban ellenőrzik, körükben sem találnak az átlagnál több jogsértőt. A romák esetében az igazoltatások 78, a fiatalok esetében 79 százaléka feleslegesnek bizonyult. Az igazoltatások során 19, illetve 18 százalékos arányban állapítottak meg szabálysértést a rendőrök, míg előállításra mindkét csoportban 2, elfogásra 1 százalékos arányban került sor.

A rendőrségi igazoltatással szembeni gyanakvás nem jellemző a magyarokra, akik „rendpártiak”. A megkérdezettek 85-90 százaléka inkább vagy teljes mértékben egyetért a közterületek fokozott rendőrségi ellenőrzésével. A legnagyobb arányban, 90 százalékban a diszkókban tartott rendszeres razziákkal értenek egyet a magyarok, feltehetően a feltételezett kábítószer-fogyasztás megfékezése érdekében. Ettől alig marad el a közterek, a pályaudvarok, az aluljárók – 88 százalék – és az autósok fokozott igazoltatását támogatók – 85 százalék –aránya sem – jellemzi a magyarországi helyzetet Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára.

Forrás: ELTE-TáTK

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek