A bujaság bajnokai 1.

Már a megnyitása előtt romba döntötték az első kínai szex kiállítás épületét. A hivatalos szervek nem indokolták meg a bontást, mindenesetre az azt megelőző hétvégén széles körben terjedtek az interneten a női és férfi anatómiát szemléltető, és a különböző kultúrák szexuális szokásait bemutató tárlat elítélésére buzdító felhívások. A pornográfia tiltott, a szexualitás pedig még mindig tabu téma Kínában, annak ellenére, hogy a boltokban bárki vásárolhat különféle szexuális játékszereket, és a pártvezetők is köztudottan gyakran látogatják a nyilvános házakat.

A távol-keleti országban nagy vihart kavart kiállítás a szexbiznisszel átitatott nyugati kultúrában biztosan nem verte volna ki a biztosítékot. Vajon a kínaiak prűdek, vagy mi vagyunk erkölcstelenek? A letűnt korok szexuális szokásait tekintve nem is vagyunk olyan buják.

Szex a templomkertben

Babilonban teljesen hétköznapi jelenség volt a prostitúció, sőt a "türelmi zóna" éppen a templomok köré koncentrálódott. Aki a templomok környékén űzte a szerelem mesterségét, az szent és sérthetetlen volt, főleg hogy a prostitúcióért kapott javak egy része visszacsordogált a papok zsebébe. A prostituáltak az egyház felkérésére gyakran vettek részt különböző vallási szertartásokon is, amelyek gyakran orgiákba fulladtak. A vallási prostituáltakat ugyanis Vénusz ideiglenes megtestesülésének tartották, aki szeretkezés közben vendégét is isteni állapotba emelte. Ezért a király legitimációját is egy prostituálttal való szeretkezés biztosította, amelynek elmaradása esetén alkalmatlannak találták az uralkodót a termékenység és a jólét szavatolására.

Hérodotosz írásaiból azt is tudjuk, hogy a babiloni kultúrában minden nő köteles volt egyszer az életében Vénusz templomában megjelenni, s a törvény rendelkezéseinek eleget téve, testét egy idegen férfinak odaadni. Az előkelő úri hölgyek a templomban, a szegények a templom kertjében várták, hogy a kötelező díjat letaksáló férfiak maguké tegyék őket, addig ugyanis nem mehettek haza, míg ily módon meg nem váltották őket. Hérodotosz szerint a szép nők hamarosan hazatérhettek, ám akadtak olyanok is, akik három-négy évet is eltöltöttek a templomban, míg sikerült megváltaniuk szabadságukat.

Az asszírok kreatív megoldást találtak e probléma kiküszöbölésére. Ott a hajadon nők az állam tulajdonát képezték, amely asszonyárveréseken adott túl rajtuk. A kikiáltott nő azé lett, aki a legmagasabb árat kínálta érte, a vevő pedig köteles volt feleségül venni a megvásárolt ifjú hölgyet. Az eladott nők után befolyt bevétel egy részét félretették arra, hogy férjet szerezzenek azoknak, akik nem keltek el az árverésen. Újabb árverést szerveztek, és ezúttal azok a férfiak lettek a nyertesek, akik a legszerényebb hozomány mellett voltak hajlandók feleségül venni a csúfnak ítéltetett hajadont.

Állami örömlányok

Az ókori görögök köztudottan nem a tiszta erkölcsükről voltak híresek. Athénban legális volt a prostitúció, olyannyira, hogy egy időben még állami örömlányok is léteztek. A prostitúcióra kényszeríttet rabnőket az állam tartotta el, és a keresményük is az államkasszába folyt. Az állami foglalkoztatásban álló örömlányoknak rosszabb sors jutott szabad társaiknál: Míg a szabad prostituáltak szabadon választhatták ki, hogy kinek bocsátják áruba a testüket, az állami örömlányok mindenkinek rendelkezésre kellett állniuk, aki a hivatalos taksát megfizette.

Orgia a cirkuszban

A prostitúció az ókori Rómában is általános volt: Piros lámpások, s fallosz alakú olajlámpák hirdették a pénzért vásárolt szerelem otthonait. De nem csak a bordélyházakban, a cirkuszban is lehetett szerelmet vásárolni. A cirkuszi előadást néző kéjhölgyek egy intésre a cirkuszt körülvevő árkádsorok rejtette kis cellákban teremtek, ahol teljesítették a buja ügyfél minden kívánságát.
A cirkusz Pomona ünnepén is helyt adott a féktelen nemi vágyaknak. Ilyenkor a római kéjhölgyek bő fátylakba burkolózva lejtettek végig a város utcáin, majd a menet a cirkuszba vonult, ahol a nők megszabadulva fátylaiktól anyaszült meztelenül szórakoztatták a népet. Nem sokkal később meztelen férfiak rohanták meg a kurtizánokat, s az ünnepség nagyszabású orgiába fulladt.

Forrás: Piere Dufour: Korok és erkölcsök: szerelmi erkölcsök az ókortól napjainkigű

A cikk folytatása HAMAROSAN.