Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A Nanushka név mögött több minden bújik meg. Elsőként Sándor Szandra, aki gyerekkori becenevével fémjelezve, fiatal tervezőként létrehozta önálló, a világ több pontján ismert márkáját, másrészt pedig egy letisztult stílus, melyet a funkció, a kényelem, a tradíció, ugyanakkor a játékosság jellemez.
– Egyszer azt olvastam rólad, már gyerekkorodban tudtad, hogy egyszer majd ruhákkal fogsz foglalkozni. Honnan ez a szenvedélyes ragaszkodás?
– Talán anyukámhoz és az ő szakmájához vezethető mindez vissza. Gyerekruhákkal foglalkozott, így aztán sokat öltöztetett, amit nagyon szerettem. A ruhákhoz való kötődésem már igen korán kialakult. Önálló képem született a divatról, később természetes volt, hogy hivatásként is ezt a területet választom.
– Mi az, ami a legtöbbet formál az ízléseden?
– A szüleim rengeteget utaztak, amikor kicsi voltam, és engem is magukkal vittek. Már akkor sokat láttam a világból, és ez nagy hatást gyakorolt későbbi látásmódomra. Az utazás ma is nagy inspirációs erővel hat rám. Nem is beszélve a londoni évekről. A ruhatervező szakmát kint tanultam, a London College of Fashionben. Az ott töltött négy év alatt mindenből kaptam, tapasztaltam egy kicsit. Sok kisebb tervezővel és munkáikkal sikerült megismerkednem. Kint testközelből érezhettem magát a divatot. A londoni miliő pedig önmagában is mély benyomást tett rám. Szinte minden stílusépítő a számomra. Egy szín, egy forma, a képzőművészeti alkotások, az utca embere, a ná-ciók keveredése, és vele a kultúrák sokszínűsége, melyet nevezhetünk street style-nak is. Egy kozmopolita városban lenni, azzal együtt lüktetni, valódi inspiráció.
– Inkább a forma vagy a szín fontosabb?
– Nehéz ezt megválaszolni, mert számomra máig él az a négy alappillér, mely már a diplomamunkámat is meghatározta.
Ez a funkció, a kényelem, a tradíció és a játékosság összhangja. Ennek az elegynek megfelelően kerülnek tervezőasztalra az elképzeléseim. Szeretem a kontrasztokat, az elegáns megoldásokat. De szeretem kiforgatni a dolgokat a megszokott kontextusukból. Legyen az egy különleges forma és egy szép stílus, vagy éppen egy egyszerű anyag és egy rafináltabb szabásvonal összjátéka.
– Így születtek a pamutból készült zakók is, nem igaz?
– Igen. Ez jelenti a játékosságot. Van az egészben egy csavar, ami mássá teszi. De az arány és a mérték szerintem mindenben kulcsfontosságú egy ruhánál.
– A mai, 2009-es stílusod fedi még a 2006-os, első kollekció stílusát?
– Az alapszempontok nem változtak. Az első kollekcióra jellemző letisztultság a következő kollekciókra is jellemző maradt. Persze követem a divat változását, figyelem a világot. A kezdetektől egy amerikai disztribútorral dolgozom, aki Amerika keleti és nyugati partjára, New Yorkba és Los Angelesbe viszi el a Nanushkát. A tapasztalat azt mutatja, hogy a keleti part azonosulni tud a márkával, de a Los Angeles-i piac a Nanushkától apró részleteiben eltérőbb dolgokat kívánna meg. Az ideális helyzet az, amikor a piac és a tervező elképzelései egy pontban találkoznak.
– Amerikán kívül Európában - például Barcelonában, Bécsben, Helsinkiben -, de Ázsiában és Tokióban is jelen vagy egyes üzletekben. Melyik terület tekinthető a márkára legfogékonyabbnak?
– A japán és a skandináv terület. Szeretik a visszafogott színeket, formákat, az egyensúlyt. Tehát a ruhák terén megjelenő elképzeléseim nagyon hasonlóak az ő ízlésvilágukhoz.
– A fekete, a szürke, a fehér a vezető szín a kollekcióidban. Azt mondtad valahol, hogy a fekete az tisztán fekete, végtelenül egyszerű. Mekkora szabadságot ad neked ez a szín a tervezésben?
- A fekete szín remekül kombinálható, variálható. Egyensúlyt teremt. Ha van egy bonyolult szabásminta, annak játékossága vagy éppen eleganciája határozottabban a felszínre törhet egy szép, letisztult fekete anyagon. A kiegészítőkkel kapcsolatban is a hangsúly mindig a harmónián kell, hogy legyen.
– Mi kellett szerinted ahhoz, hogy fiatalon, négy és fél év, vagyis nagyon rövid idő alatt úgy felépíts egy márkát, hogy abból ma profitálni lehessen és több piacot is el tudjál látni?
– Sok szülői támogatás, szerencse, egy kis kölcsön, és az ismert jó időben, jó helyen lenni szituáció. 2006-ban, amikor elindítottam az első kollekciót, pont egy olyan időszak kezdődött el, amikor az itthoni, már működő tervezők és az új generációs tervezők között adódott egy rés. Ezt sikerült elcsípnem. Azóta pedig építkezek, terjeszkedek.
Forrás: Diéta és Fitnesz
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu