Napozni tudni kell!

Nincs is annál jobb, mint amikor jól megérdemelt vakációnkat a napon sütkérezve töltjük el. Az úszkálás, vagy a napozás alatti olvasás közben viszont megesik, hogy észre sem vesszük, és a nap jól megkap minket. Vajon hol a határ az egészséges és a már károsító napozás között? A gyakori napozással tűzdelt időszakokban milyen óvintézkedéseket tegyünk bőrünk védelmére? 

ÉletstílusSeufert-Szántó Orsolya2009. 07. 07. kedd2009. 07. 07.
Napozni tudni kell!

Védelem nélkül
A bőrrák ma Magyarországon egyike a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedéseknek. Gyakran egy apróbb bőrelváltozás kapcsán fel sem merül bennünk, hogy ez a későbbiekben komolyabb probléma alapját képezheti. Ezért is fontos, hogy az apró jelzésekre is odafigyeljünk.

A legújabb kutatások szerint a káros behatások, így az erős napsugárzás következtében kialakuló bőrrák egyike a leggyakoribb daganatos megbetegedéseknek. Az Egyesült Államok fehér bőrű lakosságából minden harmadik ember esetében diagnosztizálnak rosszindulatú vagy gyógyítható, jóindulatú bőrdaganatot. Továbbá, a diagnosztizált elváltozások között a rosszindulatú elváltozások száma sajnálatosan emelkedő tendenciát mutat.

Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a föld lakossága nem vesz tudomást a változó UV-sugárzás káros hatásairól, az emberek életmódjukban – melyben szolárium és gyakori, hosszan tartó napozás is szerepel – nem érzik igényét a változtatásnak. Az UV-sugarak bizonyos pontig kedvező élettani hatást fejtenek ki, ám mértéktelen napozással, a ritkuló ózonréteg mellett bizony komoly károsodásnak tehetjük ki érzékeny bőrünket. Ha valamilyen bőrelváltozást észlelünk magunkon, ne késlekedjünk szakembernek megmutatni, hisz az idejében felismert bőrdaganatok többsége jól gyógyítható.

Érzékenység bőrtípusonként
Nem vagyunk egyformák, ennek függvényében bőrünk minősége, érzékenysége is különböző. A klasszikus felosztás szerint három kategóriába lehet besorolni a föld lakóinak bőrét: létezik fekete, barna és kaukázusi, vagyis fehér bőr. A fehér bőrtípuson belül viszont nagy eltérések lehetnek, így további alkategóriákat különböztetünk meg.

A bőr érzékenysége alapján a legfehérebb bőrűek alkotják az I. fehér bőrű típust. Sokan találkoztunk is már a porcelánfehér bőrű, vörös hajú, kék szemű, szeplős típussal. Esetükben a napon töltött órák számát minimálisra kell csökkenteni, hisz gyorsan, akár rákvörösre is éghetnek.

A II. fehér bőrű típusba az úgynevezett svéd típusok tartoznak. Rájuk a szőke haj, a világos bőrjellemző. A barnulás számukra hosszadalmas folyamat, melynek során könnyen leéghetnek, ha nem figyelnek oda.

A III. fehér bőrű típus középutasnak tekinthető. Középbarna haj, barna szem jellemző az ilyen emberekre. Bőrük ellenálló a nappal szemben, ritkán égnek le. Ám vigyázat! Annak ellenére, hogy hosszabb ideig tudnak a napon tartózkodni védelem nélkül, a túl sok napfény az ő bőrüket sem kíméli.

 A IV. fehér bőrű típus a mediterrán bőrtípus. A fekete haj és a télen is jellemző sötétebb bőr egyértelművé teszi, ezen külső tulajdonságokkal rendelkező személyek jellemzően soha nem égnek le.

Mikor, mennyit?
Gyakran esünk abba a hibába, hogy „szűz” bőrünket a nyaralás kezdetével azonnali és kegyetlen támadásnak vetjük alá. A fehér, hosszú hónapok óta napot nem látott bőr bizony könnyen le tud égni, ha nem tartjuk be a fokozatosság elvét. Többször napozzunk keveset, 11 és 16 óra között figyeljünk a legintenzívebb UV-sugárzás veszélyeire. Ebben az időben nem ajánlatos még az edzett bőrűeknek sem hosszú félórákat a napon tölteni. Igyekezzünk a délelőtti és a délutáni órákra időzíteni a napozást. Keressük továbbá az árnyékos, félárnyékos helyeket.

Hogyan védekezzünk?
A bőrvédelem legnagyobb segítsége a naptej. A védőeszközök kiválasztása a bőr fototípusától, a pigmentálódás mértékétől, a bőr érzékenységétől függ. Ilyenkor a hajszínt, a bőrtípust és a leégés gyorsaságát is vessük latba. A naptejet nem azért kell használnunk, mert általa több időt tudunk a napon tölteni. Elsősorban arra szolgál, hogy a napon töltött órák alatt védjük bőrünket. A 6-10-es faktorú naptej csak a gyenge napsugarak ellen nyújt védelmet. A 12-25-ös faktorú krém közepesen erős napsütésben ajánlott, míg az efölötti faktorszámú krémek a hófehér bőrűeknek és a kisgyerekeknek jelentenek biztonságos védelmet. A naptejet a napozás előtt fél órával vigyük fel a bőrre, így kellő idő áll rendelkezésre a felszívódáshoz. A tűző nap a hétköznapokon is megtalál bennünket a városi közlekedés során. Százszázalékos védelmet ilyenkor csak a bőrt fedő ruházat tud biztosítani, de a póló, kendő vagy kalap alól kikandikáló területeket se felejtsük el védeni naptejjel.

Öregszik a bőr
A napfény és az olyan mesterséges lámpák, mint a szolárium, a kvarclámpa fénye gyorsítja a bőr öregedését. Ezért az UV/A-sugarakat tehetjük felelőssé, melyek a bőr mélyébe hatolva fejtik ki negatív hatásukat. A bőr veszít víztartalmából, így rugalmasságából is, megereszkedik, és tartós pigmentfoltok is megjelenhetnek a felületén.

Napvédelem 6 pontban
1. Kerülje napozáskor a parfüm használatát – allergiát, foltosodást okozhat.
2. 11 és 16 óra között kerülje a direkt napfényt – ilyenkor a legerősebb az UV-sugárzás.
3. Védje gyermekét magas faktorszámú naptejjel – kétóránként kenje be újra a kicsi bőrét.
4. A szűrt fényben is hat az UV-sugárzás, borús időben az UV-sugarak több mint 90 százaléka jut el bőrünkhöz.
5. Bőrtípusának megfelelő naptejet használjon – a fehér bőrűek 20-as faktorszám alatt ne válasszanak krémet.
6. Vízparton a napsugarak erősebbek – úszás közben hatványozottan hatnak ránk.

Mi az a faktorszám?
A faktorszám azt mutatja meg, hogy az adott fényvédő használatával hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt.

Forrás:
Diéta és Fitnesz

Ha kíváncsi rá, hogy a tengerben rejlő kincsek hogyan lehetnek hasznára a szépségápolásban, olvassa el a magazin aktuális számában a Szépség a tengerből című cikket!

Ezek is érdekelhetnek