Gázfűtés helyett hőszivattyú

Amikor a biciklipumpával összesűrítjük a levegőt a kerékpárbelsőben, a pumpa átforrósodik. Ez történik a hőszivattyúban is. A zárt fűtési rendszerben egy olyan különleges anyag kering, ami a nyomásváltozás hatására könnyedén megváltoztatja a halmazállapotát. Ha a gáz halmazállapotú anyagot egy kompresszorral hirtelen összesűrítjük, erősen felmelegszik. Ezt a meleget – egy hőcserélőn át – lakásunk fűtésére vagy meleg víz készítésére használjuk fel (esetleg mindkettőre). Miközben a gáz leadja a hőt, folyadék halmazállapotot vesz föl. Ezt a folyékony anyagot egy nagyobb keresztmetszetű csőbe engedjük, ahol a lecsökkent nyomás hatására újra gáz állapotúvá lesz, ettől viszont erősen lehűlik. Mivel a külső környezet általában még az igen hideg téli hónapokban is melegebb, mint most ez a gáz halmazállapotú anyag, így – egy másik hőcserélőn át – hőt vonhatunk el vele a környezetünkből. Ezt a gáz halmazállapotú közeget – még mielőtt cseppfolyóssá válna - ismét fölmelegítjük a kompresszorral, és a körfolyamat ezzel újraindul.

A hőszivattyúk között a levegő-víz típusúak a legelterjedtebbek. Ezek a környezet levegőjéből vonják ki a fűtéshez szükséges energiát. Maga a készülék a lakás belső terébe és az épület külső falára egyaránt telepíthető. Hátránya, hogy nagy hidegekben alternatív fűtést igényelhet. Ha a lakásban már ott a gázkazán, akkor a leggazdaságosabb megoldás, ha mínusz 8 fokos hőmérsékletig a levegős hőszivattyúval fűtünk, de ha ennél lejjebb süllyed a hőmérő higanyszála, a gázkazánt is üzembe kell helyeznünk.

A földszondás hőszivattyúk a talaj hőjét vonják el, mégpedig a talajban 30-100 méter mélyen függőlegesen elhelyezett műanyagcsövek segítségével. A speciális csövekben különleges fagyálló hőátadó folyadék kering. A földszondás hőszivattyú-rendszer nemcsak fűt, hanem nyáron a föld mélyéből származó hűs levegővel hűti is a lakást. Nagy előnye, hogy teljesen megoldja az épület fűtését, hátránya, hogy a fúrás igen drága lehet és létesítése nagy felfordulással jár.

A földkollektoros hőszivattyúk is a talajból vonják el a hőt, csőrendszerük azonban nem függőlegesen mélyed a földbe, hanem 1,2 -1,5 méter mélyen, csőkígyószerűen terül el vízszintesen a talajba süllyesztve. A csőkígyóban itt is fagyálló folyadék kering, és az épület nemcsak fűthető, hanem nyáron hűthető is - a földszondás hőszivattyúhoz hasonlóan. A földkollektoros hőszivattyúrendszer is önállóan megoldja az épület fűtését, hátránya, hogy kiépítése tetemes földmunkával jár, nagy földterületet igényel, és oly mértékben lehűtheti a talajt a fák gyökérzónájában, hogy az már káros lehet a növényeknek.