EURO-levelek

Az európai uniós csatlakozás több száz kérdést vet fel a mezőgazdaság szabályozásával kapcsolatban. A gazdálkodókat segítendő e kérdésekből és a válaszokból közlünk hétről hétre egy csokorra valót. (A válaszok megfogalmazásában nagy segítséget nyújtottak a Magyar Agrárkamara szakemberei.)

EURO-LEVELEK2004. 06. 18. péntek2004. 06. 18.
EURO-levelek


A tejágazatban vannak-e külön követelmények fejőgépekre? Kötelező lesz-e a fejőház?
A mostani szabályozás már harmonizált az EU-szabályozással, ezért nincs külön követelmény a fejőgépekre.
{p}
A húsmarhatartás európai uniós szabályozásában a támogatás elnyeréséhez nem léphető túl az állatsűrűségi mutató. Tételesen mely növények sorolhatók a takarmánytermő területbe az EU-szabályozás szerint?
Az állatsűrűség számításához használt takarmánytermő terület a gazdaságnak azt a területét jelenti, amely az egész naptári év folyamán rendelkezésre áll a szarvasmarhák, juhok és kecskék tartásához. Ebbe a takarmánytermő területbe nem tartoznak bele a gazdasági és egyéb épületek, erdők, tavak, utak. Az állandó kultúrák (ültetvények), kertészeti növények vagy a területpihentetési programban részt vevő területek szintén nem számíthatók be a takarmánytermő területbe. Az anyatehén- és a speciális húsmarha-támogatás igénybevételekor a területalapú támogatásra jogosult, támogatható növényekkel bevetett területek beszámíthatók a takarmánytermő területbe, ez esetben a szántóföldi növények területalapú támogatása nem vehető igénybe. A takarmánytermő területbe beszámítandók a megosztott hasznosítású területek és azok a területek, amelyeken vegyes kultúrát termesztenek. A legelő fogalmát a tagállamok határozzák meg. A fogalom meghatározásának legalább azt a kritériumot tartalmaznia kell, hogy a legelő gyepterület, amelyet a helyi gazdálkodási gyakorlat szerint rendeltetésszerűen szarvasmarhák és/vagy juhok legeltetésére használnak. Ez azonban nem zárja ki a legelő azonos éven belüli vegyes hasznosítását (legeltetés, szénakészítés, szenázskészítés).
{p}Mikor és hogyan lesz leosztva a vágómarha kvótája a speciális vágómarha-támogatás, a vágási támogatás és a húshasznú tehén támogatás esetében? A húshasznú tehén nemzeti kiegészítő támogatása alkalmazásra kerül-e (50 euró/tehén = 6669 Ft/tehén); ha igen, akkor mire? A szarvasmarha EU-s forrásból történő kiegészítő támogatása vonatkozhat hímivarú szarvasmarhára, hús- és tejhasznú tehénre, üszőre. Magyarországon mely állatcsoportra és milyen céllal lehet ezt igényelni? Az egyszerűsített rendszerben legelőterületre vetítve állapítják meg a húshasznú szarvasmarha támogatását, részletei még egyeztetés alatt állnak Brüsszellel. Támogatást egységesen húshasznú szarvasmarhára, juhra és kecskére lehet igényelni. A húsmarhatartásban elfogadott kvóták és a jelenlegi magyar állatlétszámok szinte minden helyen eltérnek. Kérdés, hogy ilyen körülmények között szétosztják-e a nemzeti kvótát termelők között, illetve hogyan állapítják meg a támogatási összeget? Hogyan osztják szét a szarvasmarha kiegészítő támogatását (területre, állatlétszámra)?
Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerben (SAPS) a húsmarhatartás után járó támogatást legelőterület alapján osztják szét. (A pontos metodika, ezáltal a támogatási összeg nagysága jelenleg még egyeztetés alatt van Brüsszellel.)
Ha húsmarhatartás esetében a használt földterület átlag állománysűrűsége - intenzív öntözött takarmánytermelés miatt - meghaladja az 1,8 NAE-t, az nem kaphat támogatást? Mi a megoldás? Az 1,8 NAE/ha állattartási küszöbérték húsmarhatartás esetében minden állattartóra külön-külön vonatkozik, vagy csak az országos átlagra?
Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerben (SAPS) a húsmarhatartás után járó támogatást legelőterület alapján osztják szét. (A pontos metodika, ezáltal a támogatási összeg nagysága jelenleg még egyeztetés alatt van Brüsszellel.)

Ezek is érdekelhetnek