EURO-levelek

A serttéstartásban az alapár egy jelzőrendszer eleme, a Bizottság ez alapján dönt a beavatkozásról. Az intervencióval utoljára a 70-es években éltek, a magántárolási támogatás tavaly nem oldotta meg az Európai Unióban sem a sertésválságot. Létezik-e olyan adminisztratív eszköz, amely a mai magyar helyzetben hathatós segítséget jelentene a termelőknek?
- A termelőknek jelentős versennyel kell szembenézniük a csatlakozásunk után. A sertéságazat versenyképességét a termelési költségek csökkentésén keresztül egyedül a hatékonyságnövekedés oldhatja meg. Az ágazat külön támogatásra nem lesz jogosult. A termelők elsősorban állatjóléti és környezetvédelmi beruházásaikra pályázhatnak támogatásért.
{p}
A sertéstartók mire számíthatnak? A sertéstartók többsége tönkre fog menni?
- Sajnos a sertéstartóknak egyre élesedő belpiaci (EU-25) versenyre kell számítaniuk. A versenyben való megfelelés legfontosabb kihívása az önköltségek jelentős csökkentése. Támogatást csak állatjóléti és környezetvédelmi, infrastrukturális programokra kaphatnak.

A gabonaárak várható emelkedése miatt a sertéstartók a mai helyzetnél is rosszabb pozícióba kerülhetnek. A belépés után adható-e legalább egy pár évig nemzeti támogatás a megsegítésükre?
- Noha a sertéságazat számára közvetlen támogatás nincs, a vidékfejlesztési források számtalan lehetőséget nyújtanak az érintett ágazatok versenyképességének javításához. Ide tartoznak például az állatjóléti, környezetvédelmi és a technológiai fejlesztésekre nyújtandó kiemelt támogatások. E célokra a csatlakozás után a közösségi támogatások mellett nemzeti támogatások is adhatók.

A sertéságazat helyzete javul-e a csatlakozás után?
- A piaci helyzet javulni fog. A szélsőséges piaci mozgásokat meg fogja szüntetni a stabil intervenció és az exporttámogatás. Kiszámíthatóbbak, tervezhetőbbek lesznek a viszonyok, a takarmánynövények piaca pedig a támogatások hatására szintén stabilizálódni fog, igaz, valószínűleg a takarmányárak növekedésével kell számolni.
{p}
A faluban megmaradhat-e a sertéstartás, ha 10-nél kevesebb koca van? Amit ők termelnek, azt máshol bérben vágják, majd visszahozzák értékesítésre a saját húsboltba. Ez a lehetőség fennmarad-e?
- A tartás megmaradhat. Ha az EU minőségi, higiéniai előírásainak megfelel a vágóhíd, a húsbolt és a hús, akkor igen. De a hús útját, a vágás időpontját nyilván kell tartani, hogy bármikor vissza lehessen követni egyedig és termelőig a hús eredetét, útját.

Az EU-tagságot követően hogyan tartható lúd és kacsa toll, illetve hízott máj előállítására? Milyen jogszabályok szerint kell ezeket az állatokat tartani?
- Az EU-csatlakozást követően francia mintára a továbbiakban is lehetőség lesz - a lúd és a kacsa élettani-étkezési szokásaira jellemző jó étvágyra és falánkságra alapozva - a hízott máj kíméletes, töméses-hizlalásos előállítására.A tolltépés tevékenységének folytatása a csatlakozást követően hosszabb távon veszélybe kerülhet, tekintettel arra, hogy a jelenlegi EU-szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Rövid távon ez a veszély nem áll fent, mert a tevékenységet kizáró, 1998-ban aláírt a "Mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló európai konvenció" közeljövőben várható magyarországi ratifikációjának alkalmával egy Kizáró Nyilatkozat megfogalmazására kerül sor, mely a tolltépést nemzeti sajátosságként kívánja megjelölni. Ez azt jelenti, hogy a tolltépés Magyarországon nem lesz tilos.

Enyhülnek-e az Európai Unióba való belépéssel az állattartásra vonatkozó települési önkormányzati rendelkezések?
- Nem, sőt az állatjóléti, higiéniai szabályok szigorodása várható, amelyek alól önkormányzati rendelet nem adhat felmentést.