A főkapitány egészen jól tengózik

A páros fele az a Salgó László, akit országos rendőrfőkapitányként ismerhetünk, így némi gyanú támadt bennem, hogy a jól szervezett testületben esetleg az ellenfeleket nyomasztotta a háló másik oldalán álló magas rangja, így a döntő után kifaggattam a veszteseket: tényleg a jobbik győzött? A válasz egyértelműen az volt, hogy igen. A nyomozás után beszélgettünk Salgó Lászlóval, akitől elnézést kértem tájékozatlanságom miatt. Mint kiderült, az elmúlt tizenöt év valamennyi lábteniszversenyét megnyerte a főrendőr, amikor elindult. Már makói rendőrkapitányként is profinak számított ebben a sportágban. Fiatalkorától közismert volt a hódmezővásárhelyi strandon, hölgykörökben is, mint lábteniszmatador.
Milyen volt az idei, szolnoki "felhozatal" ellenfelek dolgában? - Ilyen erős mezőny még nem volt az elmúlt tizenöt év során - állítja a győztes. Ami pedig Salgó László skalpgyűjteményét illeti, közöttük van Albert Flóriáné, Nyilasi Tiboré, Bűcs Zsolté, Dzurják "Csöpié" és számos válogatott nagyságé.
- Erről a pályáról hová vezet az útja? - kérdeztem a tábornokot, aki válaszában a dolog könnyebbik végét "fogta meg":
- A fogadásra, majd vissza Budapestre...
- És ha a rendőri pályát kérdem?
- Szeptember 15-éig nemcsak névlegesen vagyok a magyar rendőrség vezetője, én reggel fél hétkor bejárok, úgy, mint mindig, és intézek mindent, kivéve a stratégiai jellegű személyzeti és pénzügyi kérdéseket. Szeptember 15-e után új helyzet következik. Mindenképpen külszolgálatra megyek. Ha eldől, hogy melyik állomáshelyet kapom, közzé fogjuk tenni.
- Szempont lesz a kiválasztásnál, hogy milyen színvonalú az ország lábteniszkultúrája?
- Az nem, viszont az fontos lesz, hogy milyen nyelveket beszélek, hiszen egy nagyköveti jelölésnél az az elsődleges szempont. A média azt sugallja, hogy számomra egy ilyen kinevezés visszalépés lenne, én azonban kitüntetésnek tartanám. Van hozzá diplomáciai múltam, négy és fél évig dolgoztam első osztályú tanácsosként a hágai nagykövetségen.
- Két minőségében is kérdem, úgy is, mint sportolót, és úgy is, mint bűnüldözőt, mi a véleménye napjaink beszédtémájáról, az olimpiai doppingbotrányról?
- Hihetetlenül sajnálatosnak tartom. Az olimpia utolsó eseményeit a Borok útja ralin néztem végig. Miniszterek, ismert közéleti személyiségek voltak jelen. A botrány árnyékában még egy kis kormányválság is eltörpült. Napokon át szerepeltünk a CNN hírtelevízió képernyőjén, nem pozitív megjelenítésben... Megértem a sportolókat, hogy tortúrának voltak kitéve, és a bürokraták azt gondolták magukról, hogy az olimpia van értük, nem fordítva. De ha becsületes vagyok, akkor ilyesminek is eleget kell tennem. Nálunk nem téma a doppingolás mindaddig, míg a droggal nem kerülnek kapcsolatba.
- Megnyugodhatunk, hogy akkor ön sem doppingolt...
- Annál is inkább nem, mert alkoholt sem fogyasztok, az ásványvíz pedig ismerteim szerint nem számít serkentőszernek.