Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Alacsony termetű énekesnő, óriási hanggal. Hangterjedelme a világon is egyedülálló: három és fél oktávnyi. Igen, Bódy Magdiról van szó, akit már több mint harminc éve ismerünk.
Annak, aki már régen látta, feltétlenül el kell mondani, hogy úgyszólván semmit sem változott, ma is ugyanolyan fiatalos, energikus, mint pályája legkezdetén. Tele van lendülettel, s ez nem véletlen, hiszen a közelmúltban jelent meg új albuma Bódy and Soul címmel; és rendszeresen ad koncerteket is.
- Sokáig külföldön éltél. Nem volt nagy bátorság újrakezdened a pályát idehaza?
- Szerencsére nem felejtettek el az emberek annak ellenére, hogy tizenöt évet töltöttem külföldön. Kanadában és az Egyesült Államokban klubokban, rádiókban, televíziókban énekeltem, lemezeim jelentek meg, és tanítottam is.
- Nálunk is van közönsége az általad képviselt dzsessznek?
- Miért ne lenne? Az emberek itt is ki vannak éhezve az olyan világslágerekre, mint amilyeneket a legújabb albumomon énekelek. Ezeket a lágy, dallamos számokat a rádiók, a televíziók többsége nem játssza, csak lemezen lehet hallani őket, meg koncerteken. Annak pedig külön örülök, hogy nemcsak az én korosztályom kíváncsi a fellépéseimre, hanem egyre több fiatal is. Képzeld, a középkorúak ülnek a helyükön, a fiatalok pedig előrejönnek és csápolnak.
- Nem bántad meg, hogy 1996-ban hazaköltöztél?
- Nem! Tudom, az itteni zenészek nagy álma, hogy külföldre menjenek és ott csináljanak karriert. Sokan meg is kérdezték tőlem: hogy tudtál hazajönni? Hát úgy, hogy továbbra is kiutazom a nagy koncertekre, ápolom a kinti kapcsolataimat. Ott is vannak zenészbarátaim, akik most is segítenek nekem. Ezt a lemezemet, amely Torontóban és New Yorkban is megjelent, egy amerikai barátom hangszerelte.
- Amikor a hetvenes években hallottalak énekelni, arra gondoltam, hogy ezzel a hanggal külföldön biztos világsztár lennél. Miért nem lettél az?
- Még lehetek! Még nem haltam meg! Egyébként nem azért mentem ki Amerikába, hogy világsztár legyek. Oda mentem férjhez. Ahhoz, hogy valaki világsztár legyen, ott is kell születni, ott kell felnőni. Erről magam is meggyőződtem: a szemem láttára futott fel Madonna. Jóban voltam Cyndi Lauperrel, én is Manhattanben laktam, mint ő, s láttam, hogyan hozza össze a sikereit. Én azt nem tudtam megvalósítani. Szerintem az életben az a legfontosabb, hogy az ember a lehető legtöbbet megtegye annak érdekében, hogy kihozza magából a maximumot. Az már szerencse kérdése, hogy jó időben, jó helyen is legyen, és olyan emberrel találkozzon, aki egyengeti az útjait.
{p}
- Itthon is tanítasz?
- Most nincs időm a tanításra. Amerikában sok színésszel, énekessel foglalkoztam, méghozzá úgy, hogy folyamatosan követtem a pályájukat, elmentem a fellépéseikre is. Idehaza ilyesmire nem érek rá, mert saját magam menedzsere, producere vagyok. Mindent én intézek, ami sok időt elvesz tőlem.
- Régi zenészbarátaiddal tartod a kapcsolatot?
- A Generál tagjaival jóban vagyok. Tavaly találtam rá Ákos Istvánra, aki Kanadában él. Tervezzük is, hogy csapunk egy nagy Generál-bulit.
- Mikor jelentkezel saját dalokat tartalmazó, új albummal?
- Nem tudom, bár sok számom van. Néhány éve kiadta a Sony az Itt és Most című CD-met olyan stílusú saját nótákkal, mint amilyeneket Sting is énekel. A nagy rádiók nem játszották a dalaimat, arra hivatkozva, hogy náluk harmincöt éven felüli énekesnő nem énekelhet, erről még írást is adtak. Akkor teljesen a romjaimban hevertem, úgy éreztem, hogy elástak. A televíziókba is nehéz bekerülni, mindig ugyanazokat az arcokat láthatjuk. De szerencsére akad olyan rádió, amelyik vevő az igényes zenére, a dzsesszre, amit nagyon szeretek, és most teljesen elrabolta a szívemet.
Örökzöldek
Bódy & Soul címmel jelent meg Bódy Magdi új dzsesszlemeze. Az énekesnő régi álma vált valóra: nagyzenekari kísérettel adja elő a húszas, harmincas, negyvenes évek legismertebb, legközkedveltebb dzsesszslágereit. A hangulatos válogatásban olyan örökzöldek csendülnek fel, mint a Summertime, a Night And Day, a Cry Me A River vagy a Fever. A végeredmény egyenesen lenyűgöző, megérte hat évig dolgozni az anyagon. Egyébként az album nemcsak a műfaj szerelmeseinek ajánlható, hanem azoknak is, akik a könnyebb zenét kedvelik: a hallottak egészen biztosan felkeltik érdeklődésüket a dzsessz iránt. (Madó Music)
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu