Ha csalánnal náspángol a tanár úr

Egy felmérés szerint minden ötödik-hatodik diák átélt már valamilyen tanári megaláztatást, bántalmazást. A tanár-diák-szülő viszony egyre gyakrabban mérgesedik el annyira, hogy valaki odaüt. Vagy itt, vagy ott csattan pofon. Többségében persze a nebulók szenvedik el a bántalmazást, s úgy gondolhatják, hogy a pedagógusok nem veszik emberszámba őket. Reklamálni persze nem ajánlatos. A szülők pedig azt mondják, egyes tanárok a minőségi oktatás helyett inkább nevelni akarnak. Ha kell, ütlegeléssel. Az oktatók ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a tanulók neveletlenek, izgágák és önteltek. Sok tanár állítja, nincs is abban semmi különös, ha szőrmentében testi fenyítést alkalmaz. Jó időben, jó helyen. Van úgy, hogy ilyesmiből soha, semmiféle ügy nem lesz. De egyre többször időzített bombaként robban a diákverés híre.
Az ezernyolcszáz lelket számláló hajdú-bihari Földesen vannak, akik úgy tartják, hogy a köztiszteletben álló testnevelő tanár fajgyűlöletből bántalmazta egyik nyolcadikos tanítványát. Mások ezt határozottan cáfolják. A történet tipikus. Ártalmatlannak tűnő lökdösődés az általános iskola folyosóján két kamasz srác között, amit az ügyeletes pedagógus erélyes közbeszólással próbált megakadályozni. Norbert, a verést elszenvedett roma fiú, épp ebben a pillanatban valami mókásat szólt oda a társának, amit a testnevelő vélhetően pimaszkodásnak vélt. A fiú állítása szerint a tanár ekkor félrehúzta, majd megpofozta, kétszer lefejelte, megrángatta a fülét. A gyerek sérüléseiről orvosi látlelet készült. A bántalmazott diák hozzátartozói nem értik, miért éppen gyermeküket szúrta ki a testnevelő, akit a család eddig őszintén tisztelt.
Egy neve elhallgatását kérő helybéli lakos így vélekedik:
- Nincs itt semmiféle előítélet vagy fajgyűlölet. Az említett sráccal eddig is sok gond volt. Nemcsak túlkoros, de kissé magatartászavaros is. Nem csoda, ha a tanár úrnak év végére elfogyott a türelme, és lekevert egy-két atyai fülest...
{p}
A földesi képviselő-testület még az eset délutánján összeült, és egybehangzóan elhatárolódott a pedagógus cselekedetétől. Fegyelmi eljárást indítottak, és a vizsgálódás idejére a testnevelőt felfüggesztették állásából. Az ügy tisztázásával az iskola igazgatónőjét bízták volna meg - csakhogy az intézményvezető a szóban forgó tanár felesége. Ezért végül az alpolgármestert kérték fel erre a feladatra. A végeredményre még várni kell.
A másik pofozkodási ügy a hajdú-bihari Tetétlenen történt a minap, épp az utolsó tanítási napon. Senki nem érti, hogy a tizenegyéves-forma, törékeny kislány miért szolgált rá 52 éves tanárától a fenyítésre? A helybeliek egyelőre csak találgatnak, és többen a nevelő kimerültségét emlegetik. Mi másról is lehetne szó abban az idilli helyzetben, amikor a nyári vakáció kitörése előtt pár órával, borsófosztás közben a kislányt az egyik osztálytársa heccből lelocsolja vízzel, amit a leányka értelemszerűen viszonoz is. Csakhogy véletlenül a tanárt találja el, amire az hatalmas taslival reagál. Az orvosi látleletből kiderül, hogy a diáklány szeme körül két-három centiméteres véraláfutás keletkezett. A szokatlan eset délelőtt tízkor történt, amiről az intézményvezető csak délután, a kislány édesanyjától értesült.
Úgy tudjuk, hogy, még a pofozkodás napján, két helybeli pedagógus arra kérte az érintett gyerek hozzátartozóit, semmiképpen ne tulajdonítsanak nagy jelentőséget az ügynek, mivel annak hátterében nem állt rossz szándék, az csupán a véletlen műve volt...(?!) A család feljelentést tett a rendőrségen. Lapzártánkig sem a tanárt, sem az igazgatót nem értük el. A falubeliek közül többen kiállnak a tanár úr mellett, akit az ügy lezárásáig megillet az ártatlanság vélelme.
A kistokaji ügy a legsötétebb. Ötödikes diákok kirándulni mentek egy zempléni táborba, s egy túra során néhány tanuló leszakadt a többitől. A kísérő tanár ezen feldühödött, sorba állította a tizenkét gyereket, s elnáspágolta őket csalánnal. A szülők kérésére a helyi önkormányzat feljelentést tett a miskolci rendőrségen a tanár ellen.
Juhász Péter szakpszichológust arra kértük, adjon magyarázatot az esetekre. Szerinte a tanárok úgy érzik, egyre kevesebb eszköz van kezükben, így néhányan tehetetlenségükben, első felindulásukban ütnek. S többen állítják: vannak magatartászavaros nebulók, akik csak a verésből "értenek". Ok lehet a pedagógusok anyagi-erkölcsi megbecsülésének hiánya is. Emiatt sok a megkeseredett, a közönyös, a sértődött, olykor fékevesztetten cselekvő tanár.