Ritmus

Missy Elliot: The Cookbook
(Warner Music/Atlantic)
Korunk legsikeresebb és legnépszerűbb dalszerző-producer-rapper-énekesnője Missy Elliot, akit a hiphop megújítójaként tartanak számon. A valaha jól megtermett hölgy mára sokat vesztett súlyából, ami persze előnyére vált, és művészete is sokat érlelődött. Igaz, halad az idő fölötte, már elmúlt harmincesztendős, úgyhogy nagyon nincs mire várnia. Missy megcsinálta a szerencséjét, ügyesen váltott műfajt, pedig nem is volt rá szüksége, mert az R&B is jól állt neki. Amikor nemrég meghalt a barátnője, a széphangú Aaliyah, elgondolkodott az élet kérdéseiről, s hogy mire jutott, annak az utóbbi időben mi is tanúi lehetünk. Missy Elliot ugyanis magas színvonalon alkot, egyre komolyabb a mondanivalója, és a monoton hiphop mellé becsempészi a lélekből szóló soul balladákat is. Új lemezén tizenhat dal szól, s ezek némelyikéből a nyomdafestéket nem tűrő szavak sem hiányoznak. Remek közreműködők segítik az énekesnőt, elég csak Mary J. Blinge nevét említeni.

Alanis Morissette: Jagged Little Pill Acoustic
(Warner Music/Maverick)
Magyar anyukája van, ő már Kanadában született. A közelmúltban együtt látogattak el hozzánk, természetesen fellépéssel egybekötve. Alanis Morissette aprócska lány volt még, amikor először világított rá reflektorfény. Gyerekszínészkedett, és tízévesen már kislemeze volt. Igaz, saját maga finanszírozta. De nem sokat kellett várnia a "valódi" albumra sem, tizenhét esztendősen két popalbumot adott ki egymás után. Ezekkel is sikeres volt, de a világhírnevet első komolyabb tartalmú korongja, a Jagged Little Pill hozta meg számára. Éppen tíz éve jelent meg, négy Grammy-díjat kapott érte és harmincmillió példányt adott el belőle. Ezt a nagyszerű jubileumi alkalmat használta ki a művésznő, és újból piacra dobta a nagysikerű produkciót, de most akusztikus változatban. A dalok továbbra is nagyszerűek, jó újra hallani mindegyiket, leginkább az All I Really Want, a You Oughta Know, a You Learn, az Ironic címűeket.

Craig David: The Story Goes...
(Warner Music/Teacup)
A brit fiatalember harmadik lemezét már igazi sztárként jegyzi. Tizenöt évesen hallatott először magáról, debütáló albumát 2000-ben adta ki. Stílusát nem könnyű behatárolni, a hiphop, a garage éppúgy passzol rá, mint az R&B, a funk, a pop. Lényegét tekintve mindegy is, David hangja varázslatos, ő maga pedig igazán szupersztár alkat. Első két hanghordozója szép siker lett, a Stinggel együtt énekelt Rise And Fall kapta a legnagyobb figyelmet. Aztán visszavonult egy kis időre, meditációi során rájött, mely erők mozgatják és inspirálják alkotásra, illetve minek köszönheti, hogy olyan ember lett, amilyen most. Hogy milyen is? Mindenképpen jellemző rá a szerénység. Hangjára vonatkozóan pedig az érettség. Biztosan nem véletlen, hogy új albumán sokkal több a személyes közlés, mint korábban, mivel eddig nem volt bátorsága saját érzéseit előtérbe helyezni. Pedig hát attól lesz érdekes és egyedi egy produkció.