Partizánok a hokipályán

Váratlanul érte a sportközvéleményt is Huszár Erika 4., Knoch Viktor 5. helyezése, sokan talán azt gondolták, a hazánkban egyszeriben sikersportágnak számító rövidpályás gyorskorcsolyát valaki előhúzta egy varázscilinderből. Az igazság viszont az, hogy néhány ember megszállottságának, következetes és makacs munkájának az eredménye az európai vezető hely.
Darázs István, a világbajnoki küldöttség vezetője az utazás előtti napokban "helyezte el" a rövidpályás gyorskorcsolyázóinkat a világtérképen. Eszerint a hazai félezer versenyzővel hét szakember foglalkozik, közöttük Telegdi Attila, Bánhidi Ákos, Belovai József és egy kanadai szaktanácsadó, Yves Nadeau. A fővárosban, ahol a válogatott készül a világversenyekre, reggel hattól éjfél után egyig percre pontos beosztás szerint zajlik számos szakág munkája. A sportág művelői "modern kori partizánokként" tűnnek fel a legváratlanabb helyeken, ahol tenyérnyi szabad jégfelületet találnak. Az olimpia után - és főleg egy sikeres világbajnokságot követően - remélik, hogy végre kiléphetnek az "illegalitásból".
Nemrég egy jelentést kellett készíteni múlt, jelen és jövő időben a Magyar Olimpiai Bizottság számára. Helyet kapott benne az az óhajtás, hogy a jéghoki mellett a korcsolyázásnak mind az öt szakága - rövidpályás, hosszúpályás, műkorcsolya, jégtánc és szinkronkorcsolyázás - szerepeljen kiemelt téli sportágként a listán. Épüljön egy kelet-magyarországi bázis - ez lehet Jászberény, ahol jövő márciusban már jég lesz a tető alatt -, és legyen egy központ Pécsett Nyugat-Magyarország számára. A harmadik kívánság: hívjunk hazánkba egy világhírű edzőt, aki megálmodja a szakág hazai rendszerét. Egy koreai mester, aki jelenleg a junior válogatott igazgatója, felesége pedig sikeres műkorcsolyatréner, eszményi lenne erre a szerepre. Kamuti Jenő most éppen a koreai vívósport megsegítéséről értekezik Szöulban, felveti az edzőcsere lehetőségét. A szürkeállomány barterje nem újdonság a sportvilágban... Azon persze érdemes elgondolkodni, miként sikerült belső körön elévágni olyan jeges hagyományokkal rendelkező országoknak, mint Szlovákia vagy Csehország. Ebben minden bizonnyal az játszott közre, hogy a jégkorong izgatja északi barátainknál az ifjak fantáziáját, nálunk viszont "szegény ember vízzel főz" alapon lett népszerű a mindössze hokipályát igénylő jegesvágta, mivel hosszú pályánk mindössze egyetlenegy van, az is a Városligetben, fedetlenül. No meg a sportdiplomáciánk sem sikertelen ebben a szakágban.
Hogy kezdődött? Az ISU (Nemzetközi Korcsolyázószövetség) támogatásával nyolc évvel ezelőtt kezdődött a munka, amelynek a gyümölcse nálunk mostanság érik be. Hat ország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Magyarország startolt a közös edzőtáborokon, melyeket a nemzetközi szövetség szervezett. Most készül az ISU számvetése az elmúlt olimpiai ciklusról, és döntenek a jövőről. Ezt a tanácskozást Magyarországon tartják, az eredmények ismeretében aligha van félnivalónk. A rövidpályás gyorskorcsolyának van jövője, az erőszakos, lökdösődő, ügyességet, leleményességet, bátorságot kívánó sportág egyre népszerűbb világszerte, mivel olyan, mint maga az élet. A versenyeken induló országok száma évről évre duplázódik, és jó tudni, hogy nekünk, magyaroknak ebben a tülekedésben tempónyi előnyünk van Európában.
Kiket láthatunk a világbajnokságon? Huszár Erikát, Haydun Bernadettet, Knoch Viktort és Darázs Pétert. Darázs Rózsa érettségire készül a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban, ezt a versenyt kihagyta. Az elvárás? Csak úgy, mint az olimpián... Darázs István azt mondta, szeretnék bizonyítani, hogy a torinói helyezéseket nem a gólya hozta.