Csak úgy, ver(d)bálisan?

Kezdjük előbb a nemzetközi fiaskóval: a Domino-BHSE - hazai kirakatcsapatunk - úgy kapott ki a Pro Reccótól kétszer is, hogy esélye nem volt megszorítani az olasz együttest. Odakinn három-, idehaza ötgólnyi volt a szakadék a két gárda között. Pedig annak idején azért csábította haza a bőkezű szponzor külföldről olimpiai bajnok sztárjainkat, hogy egyesületi szinten is ott legyünk, ahová a válogatottunk VIP-belépője szól. Úgy látszott, működik is a dolog, a Domino 2002 óta négyszer is döntőzött, ezúttal viszont csúfosan búcsúzott. Ezt tette a Vasas is, ám ők legalább megszorongatták a Savonát, és eljátszadoztak a pénzükért: hosszabbítás, majd büntetőpárbaj után estek ki.
Ha csak ennyi lett volna a megemésztenivaló, a választások és az árvízi védekezés forgatagában talán sikerül túltenni magunkat rajta. Sajnos azonban a Vasas vízbe szállt az Eger ellen - a meccs történéseit még az unokáink is emlegetni fogják. A vízben méretes pofonok cseréltek gazdát, melyek osztogatásában - a Vasas vezetői szerint - várvédő eleikhez hasonlatosan, az egriek jeleskedtek. Ami a vízben történt, az vízilabda, a bírók lelke rajta, mit meddig engednek. Hanem amit a parton láthattak a tévénézők százezrei, arra ebben a sportágban aligha volt példa. Gerendás György, az Eger edzője a zsűri asztalánál perlekedett Konrád Ferenccel, amikor Méhes Jenő, a Vasas szakosztály-igazgatója is bekapcsolódott a diskurzusba, és az egri trénernek olyan ajánlatot tett, melyről az embernek Clinton ovális irodája jut az eszébe... A válasz egy brutális ütés volt, amelytől a piros-kékek szakvezetőjének szája felszakadt. Rendőrség, kórház - ami ezzel jár egy kültelki talponállóban. No de nem egy olyan sportág meccsén, melyre mi tanítjuk a világot!
Gerendás magyarázatul azt hozta fel, hogy Méhes verbálisan inzultálta. Itt most álljunk meg egy szóra: volt idő, nem is olyan régen, amikor a sportpályák környékén bátran lehetett zsidózni, cigányozni, nácizni, fasisztázni. Abban az időben ki volt mondva, hogy nálunk nincs rasszizmus, antiszemitizmus, csak szocializmus, és kész! Az úgynevezett verbális inzultus ily módon süket fülekre talált. Ma a világ legnevesebb sportolói fogtak össze azért, hogy valamennyi földrészen megszüntessék a szóbeli garázdaságot. A világ legtermészetesebb igénye, hogy egy játékost ne "huhogjanak meg" a bőrszíne miatt, pláne ha varázslatos teljesítményével szórakoztatja a nagyérdeműt. Aztán ha már a lelátón rend (?) lesz, a civilizált kommunikáció költözzön a sportvezetők közé is. Ne "anyázzák" egymást edzők, sportigazgatók, szakosztályvezetők, egyébiránt valamennyien diplomás emberek. Ha pedig tömeges igény van az elégtételnek egy véresebb formájára, javaslom megoldásnak a párbajkódexet. Még mindig tisztességesebb egy ködös hajnalon egymást kaszabolni könnyűlovassági karddal a Normafánál, mintsem útszéli módon pofozkodni az ország színe előtt.
(A vízilabda-szövetség fegyelmi bizottsága egyébként dicséretes gyorsasággal döntött: Gerendás Györgyöt az év végéig eltiltotta attól, hogy a mérkőzéseken irányítsa csapatát.)